Az �gyhoz l�pett, �s sz� n�lk�l le�lt mell�m. A k�zels�g�t�l egyb�l hevesebben kezdett dobogni a sz�vem, �s kisz�radt a sz�m. Nem �rtettem, hogy lehet ekkora hat�ssal r�m, hiszen � tulajdonk�ppen m�g csak egy kisfi�. De azt�n mikor megcs�kolt, r�j�ttem mekkor�t t�vedtem, mert ez nem egy kisfi� cs�kja volt, hanem egy f�rfi�. Megsz�d�ltem az illat�t�l, az �rint�s�t�l, a selymes b�r�t�l. Azt k�v�ntam, hogy ez a pillanat soha ne �rjen v�get. R�d�bbentem, hogy nem sz�m�t a holnap, nem sz�m�t, hogy tal�lkozunk-e m�g valaha, az a l�nyeg, hogy most itt vagyunk, egy�tt, egym�ssal, most nem l�tezik semmi m�s. Valahol egy m�sik szob�ban zene sz�lt, �thallatszott a falon: „Hajnalig m�g van id�…” �gy �reztem, hogy ez egy jel, egy �zenet arr�l, hogy mit kell tennem. Semmi m�st nem akartam, csak vele lenni, de m�g mindig tagadtam magam el�tt is, hogy ez szerelem lenne, azt bizonygattam magamnak, hogy csak a pillanat var�zsa teszi ezt velem. Tudtam, hogy jobb is, ha nem foglalkozom ezzel, hanem csak �lvezem az �jszak�t, gondolkodni pedig r��rek holnap is. V�gtelennek t�n� ideig csak cs�kol�ztunk, �s k�zben az �gyra d�lt�nk. Simogatni kezdte az arcomat, a nyakamat, azt�n a keze m�sfel� is elkalandozott. A t�r�lk�z�k szinte �szrev�tlen�l t�ntek el r�lunk, m�r csak a b�r�t �reztem. Nagyon lassan simogatott, h�zta az id�t, �reztem, hogy direkt k�noz. Miel�tt v�gre bel�mhatolt, k�rd�n r�mn�zett, �n pedig b�lintottam. El�sz�r lassan mozgott, azt�n gyors�tott. Meglep�en gyorsan jutottam a cs�csra, �s miut�n � is el�lvezett, csak fek�dt�nk egym�s karj�ban. Miel�tt elaludt volna, r�mmosolygott, �s a nevemet suttogta. �n m�g sok�ig fek�dtem �bren, �s a hajnal dereng� f�ny�ben csak n�ztem �t, azt�n mikor v�gre elaludtam, r�la �lmodtam. Telefoncs�rg�sre �bredtem. A Nap m�r magasan j�rt az �gen, Bill pedig nem volt sehol. Az �r�mra n�zve meg�llap�tottam, hogy m�r tizenegy �ra, azt�n m�g mindig k�m�san felvettem a telefont. Mikor meghallottam anyuk�m hangj�t, egyb�l magamhoz t�rtem. Te j� �g! Elfelejtettem este felh�vni, hogy nem megyek haza, biztos m�r hal�lra agg�dta mag�t. Bele sem mertem gondolni, hogy mit fogok kapni ez�rt…

- Kisl�nyom, j�l vagy? – ez volt az els� k�rd�se. Egyb�l b�ntudatom t�madt.

- Igen anya, j�l vagyok. Ne haragudj, hogy nem telefon�ltam! Nagyon sajn�lom!

- Mi t�rt�nt, mi�rt nem j�tt�l haza?

- Majd otthon elmes�lem, �gy kicsit hossz� lenne…

- J�l van, az a l�nyeg, hogy megvagy �s nincs semmi bajod. Mikor j�ssz haza?

- Hamarosan megyek, �g�rem. Miel�tt elindulok, felh�vlak.

- Vigy�zz magadra! Szia!

- Szia anya!

H�t ezt eg�sz k�nnyen meg�sztam… Azt hittem, hogy sokkal idegesebb lesz, de szerencs�re nem �gy t�rt�nt. Most, hogy efel�l nyugodt lehettem, elkezdtem keresni Billt, de nem tal�ltam a lakoszt�lyban. V�g�l a f�rd�ben, a t�k�r mell� t�zve tal�ltam meg az �zenet�t: ”J� reggelt kicsim! Rem�lem j�l aludt�l! Interj�ra kellett menn�nk, sietek vissza, azt�n elmegy�nk eb�delni. Nehogy megsz�kj! Puszi.” Megk�nnyebb�ltem, mert eddig komolyan f�ltem att�l, hogy csak kihaszn�lt, �s hogy nem l�tom soha t�bb�. Hogy elfoglaljam magam addig valamivel am�g nem j�n vissza, a minib�rb�l kivettem egy k�l�t meg n�mi r�gcs�lnival�t, �s b�mulni kezdtem a hatalmas plazmat�v�t. Az egyik asztalon megpillantottam n�h�ny napilapot, �s lapozgatni kezdtem �ket. Majdnem sz�vrohamot kaptam ,amikor az egyik �js�g m�sodik oldal�n megl�ttam Billt �s saj�t magamat, amint k�zenfogva futunk a rajong�k el�l. A c�m ez volt: „Bill Kaulitz megcsalja N�metorsz�gban hagyott bar�tn�j�t?! Ki lehet az ismeretlen l�ny?”, az alc�m pedig ez volt: „Csak kihaszn�lja rajong�it a tiniszt�r?”. Ut�na pedig egyoldalas cikk k�vetkezett a tegnap t�rt�ntekr�l. R�szletesen le�rt�k, hogy elmenek�lt�nk a sz�llod�b�l, �s hogy csak �r�k m�lva ker�lt�nk el�. T�bben l�tni v�ltek minket k�l�nb�z� sz�rakoz�helyeken f�lre�rthetetlen helyzetekben. Nem is ez zavart a legjobban, v�g�lis �gy gondoltam, hogy �gysem tudj�k, hogy ki vagyok. De mi az, hogy Billnek N�metorsz�gban bar�tn�je van!? El�sz�r �gy gondoltam, hogy jobb lesz, ha gyorsan lel�pek, m�g miel�tt Bill visszaj�n, azt�n r�j�ttem, hogy ez hiba lenne. Tal�n az �js�g�r� t�vedett, tal�n nem is igaz az eg�sz, akkor pedig hatalmas lehet�s�g dobok el magamt�l. �gy d�nt�ttem, hogy ink�bb megv�rom Billt, �s megk�rdezem, hogy mi az igazs�g.