Mikor vissza�rt�nk, a buli m�g jav�ban tartott. �gy t�nt, senki nem vette �szre, hogy nem vagyunk ott, vagy legal�bbis nem hi�nyoztunk k�l�n�sebben. Ezen igaz�b�l nem is nagyon csod�lkoztam, tekintve a buliz� emberek �llapot�t – h�t nem sok j�zan akadt k�zt�k. Nem foglalkoztam vel�k, csak Billt kerestem. V�g�l a szob�nkban tal�ltam meg, az �gyon �lt maga el� meredve. Tal�n az�ta �gy �lt ott, mi�ta elmentem, pedig annak m�r j� k�t �r�ja. Szerintem �szre sem vette, hogy bel�ptem a szob�ba. A b�ntudat hat�s�ra azonnal odamentem hozz�, leguggoltam el�, �s megsimogattam az arc�t.

- Bill! – erre v�gre odafigyelt. L�tszott rajta, hogy sz�rny� k�t �r�ja lehetett, �s �n ett�l m�g rosszabbul �reztem magam.

- �gy �r�l�k, hogy visszaj�tt�l! – n�zett r�m. – Meg tudsz bocs�tani?

- Igen – feleltem halkan. – Amennyiben te is megbocs�tasz nekem. El kell mondanom valamit.

- Mi t�rt�nt? - k�rdezte.

- Tudod, Tom ut�nam j�tt, hogy vigy�zzon r�m, �s… - de nem tudtam v�gigmondani, mert a szavamba v�gott.

- Ne folytasd! Tudom, hogy mit akarsz mondani, de ne besz�lj�nk err�l! Felejtsd el!

- Honnan tudod, mit akartam mondani? – k�rdeztem zavartan.

- Ismerem Tomot, az ikertestv�rem. �rzem, amit � �rez.

- Ezt sz� szerint kell �rteni? – k�rdeztem kiss� ijedten.

- N�ha igen. Most este nem konkr�tan �reztem, de tudom, hogy boldog volt. �s l�tom rajtad a b�ntudatot, nem kell mondanod semmit. Nem vagyok h�lye, �ssze tudom rakni a k�pet. De jogos volt, amit tett�l, megbocs�tom. Felejts�k el!

- �h, Bill! – ugrottam a nyak�ba. Annyira boldog voltam, hogy nem kellett magyar�zkodnom, �s hogy rendbe j�ttek k�zt�nk a dolgok, hogy egy id�re meg is feledkeztem Tomr�l. Nem tudtam, hogyan mondjam el Billnek, hogy ami t�rt�nt, az nem egyszer�en szex volt a testv�r�vel, hanem hogy beleszerettem. Igaz, m�g azt sem mondtam meg neki, hogy �t is szeretem, �gy a Tom-t�ma egyenl�re m�g v�rhat. Bill egy sz� n�lk�l odany�jtotta a med�lt, �s �n egyb�l a nyakamba akasztottam. �szint�n sz�lva boldog voltam, hogy nem volt rajtam, amikor Tommal voltam egy�tt. Azt�n Bill led�nt�tt az �gyra, �s �n �jra �rezhettem a k�l�nbs�get a k�t testv�r k�z�tt: Bill sokkal gyeng�debb volt, mint Tom. El�gg� zavarba j�ttem a gondolatt�l, hogy k�t �r�n bel�l mindk�t sr�ccal szeretkeztem, �s azon t�n�dtem, hogy vajon Tom tudja-e, hogy most �ppen mit csin�lunk Billel. Sajnos volt egy olyan gyan�m, hogy igen. �t sem akartam megb�ntani, b�r vele bizonyos szempontb�l k�nnyebb volt a dolog, hiszen � tudta, hogy Billt is szeretem. B�r ett�l val�sz�n�leg nem �rezte mag�t jobban.  Am�g Bill aludt, �n m�g hossz� ideig azon t�prengtem, hogy mi a fen�t csin�ljak. Arra jutottam, hogy az lesz a legjobb, ha egy darabig m�g elhallgatom Bill el�tt a helyzetet. Csal�nak �s �rul�nak �reztem magam, de tudtam, hogy nem tehetek m�st. El�g zaklatott �jszak�m volt, nem nagyon tudtam aludni, �gy m�g miel�tt Bill fel�bredt volna, lementem a konyh�ba, hogy egyek valamit. A h�zban mindenhol alv� embereken kellett kereszt�lm�sznom. Legal�bb tizen�ten fek�dtek a legk�ptelenebb helyeken �s poz�ci�kban. Mikor �tverekedtem magam k�z�tt�k, meglepetten tapasztaltam, hogy nem �n vagyok az egyetlen kor�nkel�. A konyhaasztaln�l Tom �lt k�v�t iszogatva. A szeme alatti karik�kb�l �t�lve neki sem lehetett jobb �jszak�ja, mint nekem. Mikor megl�tott, r�mmosolygott:

- J� reggelt hercegn�! J�l aludt�l?

- H�t azt �ppen nem mondan�m… Van m�g k�v�?

- Ja, m�g van egy kicsi. Idd meg, azt�n f�zz�nk m�g, mert ha ezek itt fel�brednek, t�z liter se lesz el�g nekik.

- Mindig ilyenek n�latok ezek a bulik? – k�rdeztem �s�tva, csak hogy mondjak valamit.

- Nem, n�ha m�g durv�bbak – vigyorgott, azt�n elkomolyodott. – Kib�k�lt�l Billel?

- Igen – v�laszoltam lehajtva a fejem.

- Elmondtad neki…?

- Nem volt r� sz�ks�g. Tudta.

- Gondoltam… �n is szoktam �rezni, amit �.

- Mindent? – tettem fel neki is a k�rd�st, mert nagyon k�v�ncsiv� tett ez az ikrek k�zti telep�tia-dolog.

- Nem sz� szerint mindent, ne agg�dj! – mosolygott. – De az�rt a hangulatait, meg a f�jdalm�t mindig �rzem. Miut�n kib�k�ltetek…? – Nem volt sz�ks�g arra, hogy befejezze a k�rd�st. Ha k�zt�nk nem is volt telep�tia, az�rt legt�bbsz�r tudtam, hogy mire gondolt.

- Igen, lefek�dtem vele is, de gondoltam ezt �gyis tudod.

- H�t… igen, tudtam. T�bbek k�zt ez�rt is nem tudtam aludni.

- Sajn�lom – mondtam neki komolyan, �s meg�leltem. – M�g mindig nem tudom, hogy mi lenne a legjobb megold�s. Mindkett�t�ket szeretlek, �s nem akarlak titeket megb�ntani.

- Majd egy�tt kital�lunk valamit – vigasztalt.

- Szeretlek! – mondtam neki m�r m�sodszorra azt, amit Billnek eddig m�g egyszer sem. Erre megcs�kolt, �s �ppen kezdt�nk volna belemer�lni, mikor l�pteket hallottam.