Sok�ig nem sz�ltunk semmit, azt�n Tom t�rte meg a csendet.

- Tudom, hogy most b�ntudatod van – mondta halkan. – De nem tett�l semmi rosszat. Szeretj�k egym�st.

- Igen, de nekem ott van Bill. �t is szeretem. �s hivatalosan vele j�rok – v�laszoltam, �s ekkor sz�rny� gyan�m t�madt. – Mi van, ha tudja, hogy mit csin�ltunk? Hiszen a m�ltkor is meg�rezte!

- Ne agg�dj, nem hiszem, hogy tudja. �s ha m�gis? Az olyan rossz lenne?

- Hogy k�rdezhetsz ilyet? Nem akarom elvesz�teni! De most nem is ez a l�nyeg. Mi lesz, ha bev�ltja a fenyeget�s�t �s kit�lal a sajt�nak?

- Te emiatt agg�dsz a legjobban? – hat�dott meg. – Nyugi, nem fogja megtenni. Nem olyan h�lye, hogy keresztbe tegyen az egy�ttesnek. �s egy�bk�nt is: m�giscsak a testv�rem. � az �n jobbik felem – mosolyodott el.

- J�l van, de most �lt�zz�nk fel, mert nem akarom, hogy �gy tal�ljon minket.

- �s most akkor mi lesz vel�nk? – k�rdezte meg Tom, m�r nem el�sz�r.

- Hamarosan besz�lek Billel.

- T�nyleg? �s mit fogsz neki mondani? – �rdekl�d�tt, mik�zben a p�l�j�t vette fel.

- Azt m�g nem tudom, de majd kital�lok valamit.

- OK hercegn�, te tudod – mondta, �s �t�lelt. Gyorsan eltoltam magamt�l, mert att�l f�ltem, hogy megint nem tudjuk t�rt�ztetni magunkat, �s akkor Bill t�nyleg rajtakap benn�nket. Miut�n mindketten fel�lt�zt�nk, lement�nk t�v�zni a nappaliba, �s igyekezt�nk t�vol tartani magunkat egym�st�l. Pontosabban �n pr�b�ltam visszatartani Tomot, mert igazs�g szerint �t nem nagyon zavarta volna, ha lebukunk. Bill csak este �rt haza, �s el�g rossz kedve volt.

- Na hogy ment? – szaladtam oda hozz�.

- J�l – v�laszolta mogorv�n.

- Mi a baj? – k�rdeztem, �s rem�nykedtem, hogy nem az�rt ilyen, mert tudja az igazat.

- Semmi, csak lef�rasztottak ezek a h�lye riporterek. Hogy mennyi h�lyes�get tudnak k�rdezni! – s�hajtott.

Megint feler�s�d�tt bennem a b�ntudat, hogy �n eg�sz d�lut�n Tommal sz�rakoztam, m�g Bill tulajdonk�ppen dolgozott.

- �s te mit csin�lt�l? – k�rdezte.

- H�t… Tommal voltam. Besz�lgett�nk mindenf�l�r�l, mes�lt a gyerekkorotokr�l – v�laszoltam, �s gy�zk�dtem magam, hogy v�g�lis nem hazudtam, hanem csak elhallgattam az igazs�g egy r�sz�t. Ez nem olyan nagy b�n, ugye?

- Rem�lem semmi rosszat nem mondott – nevetett, �s megcs�kolt. Ebben a pillanatban megint annyira szerettem, mint m�g azel�tt, hogy Tom beker�lt volna a k�pbe. Eszembe jutott, hogy m�g sohasem mondtam neki, mennyire szeretem, �s �gy d�nt�ttem, hogy ezt gyorsan bep�tolom.

- Gyere, mondanom kell valamit!

 K�zenfogtam, �s felr�ngattam a szob�nkba, mert tudtam, hogy az�rt nem Tom el�tt kellene neki szerelmet vallanom. Mikor fel�rt�nk, bez�rtam az ajt�t.

- Mi volt ennyire fontos, hogy nem mondhattad Tom el�tt?

- Csak el akartam mondani, hogy… SZERETLEK! – mondtam halkan. Nagyon meglep�d�tt.

- Ezt m�g soha nem mondtad.

- Tudom, az�rt mondtam most…

- Am�gy �n is szeretlek! – mondta csak �gy mell�kesen Bill.

- Ja, csak �gy? – nevettem. – Eddig m�g te sem mondtad.

- Tudom, az�rt mondtam most – dobta vissza a labd�t. Kiny�jtottam a nyelvem, mire � megcs�kolt, �s az �gyra d�nt�tt. Levetk�zetett, �s � is levetk�z�tt. Most eg�sz m�s volt, mint eddig, sokkal vadabb. Kicsit olyan, mint amikor Tommal szeretkeztem. Ut�na csak fek�dt�nk, azt�n Bill megsz�lalt.

- Tudom, hogy azt mondtad, hogy ink�bb pihenn�l ma este, de nem lenne kedved m�gis bulizni egy kicsit? – k�rdezte. Egy pillanatig gondolkodtam, azt�n b�lintottam.

- De, mi�rt ne? Menj�nk!

- J�, akkor kezdj el k�sz�l�dni, �n meg sz�lok Tomnak.

Lezuhanyoztam, �s elkezdtem ruh�kat v�logatni. V�g�l egy fekete miniszoknya, egy fekete fels� �s egy ez�stsz�n� papucs mellett d�nt�ttem. Egy kev�s smink, n�mi f�s�lk�d�s, �s m�r k�sz is voltam. Lementem a nappaliba, ahol Tom �s Bill m�r t�relmetlen�l v�rtak r�m. Elismer�en m�rtek v�gig.

- Ez�rt �rdemes volt v�rni! – �llap�totta meg Bill.

- Gy�ny�r� vagy hercegn�! – s�gta a f�lembe Tom, mikor m�r elindultunk. A h�z el�tt m�r v�rt a taxi, �s hamarosan oda�rt�nk egy diszk�hoz, ahol Gustav �s Georg �ppen al��r�sokat osztogattak n�h�ny csinos l�nynak – a telefonsz�muk�rt cser�be. A buli nagyon j� volt, �s mindh�rman j�val t�bbet ittunk a kellet�n�l. Bill �s Tom alig gy�zt�k levakarni magukr�l a csajokat, b�r ebben �n is seg�tettem nekik. H�rom k�r�l azt�n, mikor m�r kb. a sz�zadik csajt koptattam le, felvetettem, hogy ideje lenne indulni. Addigra Georg �s Gustav m�r r�g lel�ptek a kiv�lasztott l�nyokkal. Valahogyan fogtunk egy taxit, �s hazament�nk. Egym�st t�mogatva botork�ltunk be a h�zba, beest�nk az els� �gyba, amit siker�lt megtal�lnunk, �s egyb�l elaludtunk. �n �bredtem els�k�nt, r�n�ztem az �r�ra, �s meg�llap�tottam, hogy m�r egy �ra van, de nem zavart. Szerencs�s alkat vagyok, ihatok b�rmennyit, m�snap m�gsincs semmi bajom, �gyhogy most nyugodtan gondolkozhattam a fenn�ll� helyzetr�l. �s ahogy ott fek�dtem a k�t szeretett fi� k�z�tt, egy furcsa gondolat kezdett k�rvonalaz�dni a fejemben. Nem tudtam, hogy a sr�cok mit sz�ln�nak hozz�, de min�l t�bbet gondoltam erre, ann�l jobban tetszett az �tlet. Mi�rt ne? Voltak m�r furcs�bb dolgok is a t�rt�nelemben. Teh�t a k�vetkez�t tal�ltam ki: mi lenne, ha egyszer�en mindkett�j�kkel j�rn�k? Persze �gy, hogy tudnak is egym�sr�l, mert k�l�nben csak szimpla megcsal�s lenne. Azt ugyan m�g nem tudtam, hogyan fogom ezt beadni nekik, de meg kell pr�b�lnom. Ki tudja? M�g ak�r valami j� is kis�lhet a dologb�l. Azt hiszem, nem ak�rmilyen diplom�ciai �rz�k sz�ks�geltetik ahhoz, hogy ezt elfogadtassam vel�k, de tal�n siker�l. Mindkett�j�kre sz�ks�gem van, mindkett�j�ket szeretem, tal�n �ppen az�rt, mert annyira k�l�nb�znek egym�st�l, de csak �gy mint az �rme k�t oldala. Kieg�sz�tik egym�st. Mialatt ezt �gy v�giggondoltam, a fi�k is �bredezni kezdtek.