- Besz�ln�nk kell veled! – mondta viszonylag nyugodtan David.

- Ezt tudom. De m�gis mi a fen�t akartok? – azt�n Tomra n�zett. - �s � mit keres itt? – k�rdezte hozz�m fordulva.

- Elmondtam neki a piszkos kis aj�nlatodat – v�laszoltam teljesen higgadtan. Hitetlenkedve n�zett r�m.

- Ezt nem hiszem el! K�pes volt�l r�, te kis r*banc?

- Vigy�zz a sz�dra! – ugrott fel Tom. Megfogtam a karj�t, nehogy h�lyes�get csin�ljon.

- Ne h�zd fel magad! – sz�ltam r� szigor�an. – Nem �ri meg!

- J�l van, de akkor se besz�ljen �gy! – morogta Tom, de az�rt vissza�lt a padra.

- J�l van, teh�t Tom tudja. De az nem sz�m�t – mondta Chris lekicsinyl�en. – A k�rd�s az, hogy Billnek is el mered-e mondani?

- Nem lesz r� sz�ks�g – vontam meg a v�llam.

- Mi�rt? Azt akarod, hogy �n mondjam el? – k�rdezte felcsillan� szemmel.

- Sz� sincs r�la – lomboztam le gyorsan, azt�n a fi�kra n�ztem. – Ki mondja el neki? David?

- Majd �n elmondom. V�ge a kis j�tszm�idnak! – mondta egyszer�en David.

- Hogyhogy? – k�rdezte �rtetlen�l Chris.

- T�bb� nem fogsz zsarolni senkit!

- Ugyan mi�rt ne tenn�m? – nevetett fel Chris.

- Mert nem leszel olyan helyzetben.

- Mert?

- Mert akkor te is bajba ker�lsz. Mi is ismerj�k p�r apr� kis titkodat!

- P�ld�ul?

- P�ld�ul azt, hogy droggal �zletelsz.

- �s azt, hogy neked „k�sz�nhetem”, hogy f�gg� lettem! – v�gott k�zbe Tom. Csit�t�an �t�leltem, mert nem akartam, hogy felh�zza mag�t. Tudtam, hogy ezt a csat�t most Davidra kell hagynunk, egyr�szt az�rt mert neki �rtott legt�bbet Chris, m�sr�szt az�rt, mert � volt a legnyugodtabb k�z�l�nk. �n is alig b�rtam t�rt�ztetni magam, legsz�vesebben minimum megpofoztam volna. Tomon pedig l�tszott, hogy ha tehetn�, kicsin�ln� Christ.

- �gy van – ismerte be vigyorogva Chris. – De ne mondd, hogy nem volt j� „rep�lni”…

- Fejezd be! – ki�ltottam r�, mert m�r alig tudtam visszafogni Tomot. Seg�lyk�r�n Davidra n�ztem.

- Nyugi Tom! – mondta halkan David. – Te meg fogd be, �s figyelj r�m!

- Figyelek f�n�k! – mondta szemtelen�l Chris. Mit mondjak, m�r nagyon viszketett a tenyerem!

- Sz�val: tudunk minden szem�t h�z�sodr�l!

- �s?

- Mi az hogy �s? – k�rdezett vissza David. – Nem fogtad fel, mit mondtam?

- De, �rtettem amit mondt�l. �s? Nincs r� bizony�t�kod. Ugyan ki hinne neked?

- P�ld�ul a rend�rs�g…

- A rend�rs�g? Ugyan m�r! Mi�rt hinn�k el?

- Mi�rt ne hinn�k el? – dobta vissza David a k�rd�st.

- Err�l jut eszembe! Azt is tudj�tok, hogy a kis r*banc hol t�lt�tte az �jszak�t tegnapel�tt? – n�zett r�m.

- Tudjuk! – v�laszolt�k k�rusban a fi�k.

- Tudj�tok? – bizonytalanodott el kicsit Chris. Azt�n megpr�b�lt visszav�gni. – �s az�ta h�nyszor kef�lt�l az ikrekkel? H�rmasban nem akarj�tok kipr�b�lni? Az biztos j�l menne egy ilyen kis loty�nak.

Itt telt be n�lam a poh�r. Felugrottam, �s egy hatalmas pofont kentem le Chrisnek. Remegtem a d�ht�l. Tom m�g�m �llt, �s �tkarolt.

- Ezt vedd �gy, hogy az �n nevemben is kaptad! – mondta. Chris kipirosodott arc�t fogta, de �gy is k�pes volt visszasz�lni.

- A bar�tn�d verekszik helyetted? Azaz bocsi: a tes�d bar�tn�je?!

Most pedig Tomn�l szakadt el a c�rna. Beh�zott egy nagyot Chrisnek, aki a f�ldre ker�lt. David is fel�llt a padr�l, �s len�zett a f�ld�n fekv� fi�ra.

- Most pedig j�jj�n a legnagyobb pofon – mondta f�lig-meddig nek�nk c�mezve. – Figyelj, te szem�t! Mutatok valamit. – �s el�vette a napl�t.