Odakint már világos lesz

Ő még ott van, ahol senki nem zavarja

Az ő boldog szülinapja tegnap éjjel volt

Akarod magad repülni látni? A fény a sötétben

Bontsd ki az ajándékod, és minden kész lesz

Hunyd be a szemed

Az első lövése a boldogsághoz – a seb mindig megmarad

Egy arany pillanat, és minden alkalom rosszabb lesz

Árnyék és fény adják a kilátását

Már nem jön vissza

Odakint lassan világos lesz, de az éjszaka nem ér véget

Egy kéz megsimogatja az arcát

Mindig, ha fáj, teljesen egyedül van

De az utolsó alkalom után már nem sírt

Hunyd be a szemed

És még egy szúrás a boldogsághoz…

Az utolsó alkalom után szüksége van újabbra és újabbra

Az utolsó alkalom után szüksége van még egyre, még egy utolsóra

Mindenki őt nézi, de ez neki nem számít, akar még, még…

És egy utolsó szúrás…

A menny bezárul

Az utolsó álma beteljesületlen marad…