K�r�lbel�l egy �r�t �lt�nk m�g a parkban, azt�n lassan visszas�t�ltunk a hotelbe. Mikor az emeletre �rt�nk, elengedt�k egym�s kez�t, �s �n mentem vissza Billhez, Tom meg a saj�t szob�j�ba. Bill m�g nem aludt.

- Hogyhogy nem alszol m�g? – k�rdeztem meglepetten.

- T�ged v�rtalak. Hogy tudtam volna aludni, amikor nem tudom, hogy merre vagy!? Siker�lt kiszell�ztetni a fejed? Jobban vagy m�r?

- Igen, jobban. Csak f�radt vagyok.

- Gyere, fek�dj le! Pr�b�lj meg aludni!

- Ok�, megpr�b�lom. J� �jszak�t!

Most m�r nyugodt voltam �s boldog, mert Tommal minden rendben, �gyhogy percek alatt elaludtam. Nem j�ttek �jra a r�m�lmok, reggel frissen �s kipihenten �bredtem. Bill m�g aludt. Puszilgatni kezdtem az arc�t, hogy fel�bresszem.

- J� reggelt, szerelmem! �bredj, v�r r�nk Sevilla!

M�g csak f�lig siker�lt fel�brednie, de mag�hoz h�zott, �s �t�lelt, de olyan szorosan, hogy majdnem megfulladtam. Nagy nehezen siker�lt kiszabadulnom, �s �jra �bresztgetni kezdtem.

- Na, Bill �bredj! Vagy hozom a hidegvizet! – fenyegettem meg nevetve. – Na j�, akkor megyek is a v�z�rt!

Nem tudom, hogy direkt csin�lta-e, csak az�rt, hogy kipr�b�lja, megteszem-e, mindenesetre m�g mindig nem nyitotta ki a szem�t. Volt egy olyan gyan�m, hogy csak provok�l. Szaladtam a f�rd�be, �s j� hideg vizet engedtem egy poh�rba.

- Bill! H�romig sz�molok, ha nem nyitod ki a szemed, r�d�nt�m a vizet! Egy… kett�… h�rom!

Mivel m�g mindig nem volt reakci�, leh�ztam r�la a takar�t, �s sz�pen lassan elkezdtem r��nteni a poh�r tartalm�t. Erre persze egyb�l felugrott, kikapta a poharat a kezemb�l, �s a marad�kot r�m�nt�tte. Nem l�tszott d�h�snek, csak nevetett az eg�szen.

- Sz�val m�gis meg merted tenni?

- Sim�n – v�laszoltam, �s kiny�jtottam a nyelvem.

- Na meg�llj csak! Ez�rt m�g kapsz! Meglesz a b�ntet�s!

- Mindig csak az �g�retek… - nevettem.

- Igen? Na gyere csak ide! – nevetett � is, �s el akart kapni. �n gyorsabb voltam, �s beszaladtam a f�rd�be. Be akartam z�rni az ajt�t, de utol�rt. Elfutottam mellette, vissza a szob�ba. R�ugrottam az �gyra, �s beb�jtam a takar� al�.

- Mi az, el akarsz b�jni? �gyis megtal�llak!

Lassan leh�zta r�lam a takar�t, �s r�mugrott. Elkezdtem �t�getni egy p�rn�val, de hat�stalan maradt a szabadul�si k�s�rletem. Teljes s�ly�val rajtam fek�dt – nem mintha olyan neh�z lenne -, nem tudtam kim�szni al�la. Azt�n lassan k�zeledni kezdett az arcomhoz, �s magcs�kolt. A j�t�knak egy csap�sra v�ge szakadt, a nevet�s hely�t a szenved�ly vette �t. Most nagyon vad volt, csaknem durva, nem hittem volna, hogy ilyen is tud lenni. Nem volt ellenemre ez a hevess�g, s�t kimondottan �lveztem. V�gigsim�totta a testemet, cs�kolgatott �s harapd�lt. Nem hagyott sok id�t az el�j�t�kra, gyorsan a l�nyegre t�rt. Mikor m�r bennem volt, gyorsan mozgott, �s hamar el�lvezt�nk. Ut�na kimer�lten fek�dt�nk egym�s mellett.

- Nem lesz er�nk megn�zni Sevill�t – mondtam mosolyogva, mikor leveg�h�z jutottam.

- Dehogynem, bennem m�g maradt el�g energia. Megmutassam, mennyi? – kacsintott r�m.

- Bill Kaulitz, nehogy azt mondd, hogy megint…

- De igen – v�laszolta nevetve, �s megint r�mfek�dt.

- Hihetetlen vagy!

- Tudom – mondta vigyorogva, �s megint cs�kolgatni kezdett. Most �n ker�ltem fel�lre, n�lam volt az ir�ny�t�s. Tov�bb tartott, mint az el�bbi, �s legal�bb annyira j� volt. Ut�na egy�tt zuhanyoztunk.

- �hes vagyok, pedig nem nagyon szoktam reggelizni. Vajon mit�l vagyok ilyen �hes? – n�ztem �rtatlan szemekkel Billre.

- H�t nem is tudom, mit�l lehet… Mindj�rt hozatok fel reggelit, nehogy �hen halj! Mert azt�n t�nyleg nem tudjuk megn�zni a v�rost.

Telefon�lt, �s t�z perc m�lva hozt�k is a j�l megrakott t�lc�kat. J�l bereggelizt�nk, azt�n fel�lt�z�nk. Bill szok�s szerint j�val t�bb id�t t�lt�tt a f�rd�szob�ban, mint �n.

- Megyek, megn�zem, hogy a t�bbiek hogy �llnak! – sz�ltam be Billnek, aki �ppen a haj�t sz�r�totta a f�rd�szobai t�k�r el�tt �llva.

- Ok�, �n is mindj�rt k�sz leszek. Mondd meg nekik, hogy negyed �ra m�lva indulunk.

- Negyed �ra? �s te addigra v�gzel? K�tve hiszem – ny�jtottam ki megint a nyelvem Billre.

- Ok�, legyen f�l �ra – mondta.

- �n is �gy gondoltam. De az�rt siess! – mondtam mosolyogva, �s otthagytam.