- A francba! – k�romkodott halkan Tom, azt�n odas�gta nekem: - Menj vissza a f�rd�be, �n igyekszem gyorsan elk�ldeni.

Nem kellett k�tszer mondania, amilyen gyorsan csak tudtam, magamra z�rtam a f�rd�szobaajt�t. A sz�vem olyan hangosan zakatolt, hogy azt hittem, kint is meg lehet hallani. Rem�ltem, hogy Tom nyugodtabb, mint �n, k�l�nben elveszt�nk.

- Szia tes�! Mi a helyzet? – engedte be testv�r�t Tom.

- Nem l�ttad Petr�t? Azt mondta, hogy nemsok�ra j�n, de m�g mindig nem ker�lt el�. Agg�dom, nehogy valami baja essen.

- Sajnos nem l�ttam. Nem is mentem ki a szob�b�l. De ne agg�dj, biztos hamarosan el�ker�l – mondta Tom, �s hallottam a hangj�n, hogy mennyire zavarja, hogy hazudnia kell az �ccs�nek.

- Ha te mondod…

- T�nyleg, mi van Andreas-szal? Mir�l dum�ltatok? Tetszik neki Laura?

- Ezt meg honnan veszed? – k�rdezte zavartan Bill.

- Ugyan m�r! Csak r� kell n�zni. K�l�nben is: az �rz�s �gy l�tom, k�lcs�n�s.

- �gy gondolod? Szerintem is. J� lenne, ha �sszej�nn�nek, nem?

- T�nyleg j� lenne. De mondd csak: eml�tetted azt az apr�s�got Andreasnak, hogy Laura a te gyerekedet v�rja? – k�rdezte Tom enyhe g�nnyal a hangj�ban.

- H�t… nem. Nem akartam ezzel kezdeni. De majd elmondom neki. Vagy az lesz a legjobb, ha Laura mondja el.

- Ja, �gy k�nny�… R�hagyni a kellemetlen dolgok k�zl�s�t… - morgott Tom.

- Mondd m�r meg, hogy mi a fene bajod van velem mostan�ban?! – esett neki Bill. - Folyamatosan piszk�lsz, meg besz�logatsz, �s nem hagysz b�k�n! R�gebben nem csin�ltad ezt! Mindent meg tudtunk besz�lni!

- Az m�r r�gen volt, tes�k�m! Az�ta t�rt�nt n�h�ny dolog, nem gondolod?

- Igazad van! P�ld�ul az, hogy drogozt�l! Vagy ezt m�r elfelejtetted?

- Nem, azt soha nem fogom elfelejteni! Meg azt sem, hogy te mentett�l meg, de nem is hagyn�d, hogy elfelejtsem, ugye? De nem �rtem, hogy mi�rt hiszi mindenki azt r�lad, hogy egy szent vagy! Pedig ha tudn�k, hogy milyen aljas m�don mag�ra hagytad volna Laur�t, ha a bar�tn�d nem l�p k�zbe… Vagy azt, hogy h�rom napig nem b�rtad ki, hogy ne csald meg azt a l�nyt, akit �ll�t�lag mindenn�l jobban szeretsz! – olvasott be Billnek Tom folyamatosan er�s�d� hanger�vel.

- Na persze, mert te m�g soha nem csalt�l meg senkit…

- Azt nem, akit szeretek!

- Te nem szeretsz senkit magadon k�v�l! Nem hinn�m, hogy volt m�r olyan l�ny, aki egy�ltal�n jelentett neked valamit!

- Nagyon t�vedsz! Igenis van olyan l�ny!

- Na ne mondd! �s ki lenne az?

Egy pillanatig n�ma csend volt, �s �n azon im�dkoztam, hogy nehogy Tom a vita hev�ben kib�kje, hogy engem szeret. M�r eddig is el�gg� ideges voltam, mert tudtam, hogy ha elszakad n�la a c�rna, akkor meggondolatlanul mondhat olyasmiket, amiket k�s�bb megb�nhat.

- Semmi k�z�d hozz�! – v�gta ki mag�t v�g�l Tom.

- Mi�ta nincs k�z�m hozz�? Az ikertestv�red vagyok, cseszd meg!

- Sajnos… - morogta Tom alig hallhat�an, de hangosan csak ennyit mondott: - Az m�g nem jelenti azt, hogy mindent el kell mondanom neked.

- Tudod mit? Az lesz a legjobb, ha ezut�n egy�ltal�n nem besz�l�nk egym�ssal!

- �gy gondolod? J�, ezent�l ne sz�lj hozz�m!

Bill nem mondott semmit, csak az ajt�csap�d�st hallottam. �vatosan kin�ztem a f�rd�b�l, azt�n mikor l�ttam, hogy t�nyleg elment, lassan odas�t�ltam Tomhoz, aki az �gyon �lt, �s maga el� meredt.

- Ez most mire volt j�? – k�rdeztem halkan. Nem akartam m�g jobban feld�h�teni, de nem is �llt sz�nd�komban azt �reztetni vele, hogy j�l tette, amit tett.

- Elegem volt m�r bel�le – v�laszolta megvonva a v�ll�t.

- De m�giscsak a testv�red! Nem j�tszhatj�tok sok�ig ezt a haragszomr�dot. Olyanok vagytok, mint az �vod�sok.

- Nem hallottad, hogy miket mondott? Megint felemlegette a drogokat.

- Te sem volt�l t�l kedves vele. Nem kellett volna mindent a fej�hez v�gnod.

- Lehet, de mi�rt csak nekem kellett volna visszafognom magam?

- �n nem mondtam, hogy csak neked kellett volna. � is cs�ny�n viselkedett. De mindenk�ppen ki kell b�k�ln�t�k!

- Mi�rt k�ne?

- Mert a band�nak sem tesz j�t, �s az sem norm�lis, hogy az ikertestv�reddel ilyen legyen a viszonyotok. Szerintem k�rj t�le bocs�natot!

- Azt m�r nem! K�rjen �! Akkor esetleg megbocs�tok neki.

- Ez �gy nem fog menni! Mindkett�t�knek engednie kell.

- Ezt m�r besz�ld meg vele!

- Ok�, besz�lek vele. Megyek is! J��jt!

- Nem is kapok j��jtpuszit?

- Nem tudom, hogy meg�rdemled-e…

- L�gyszi! – k�ny�rg�tt, mik�zben �des kiskutyaszemekkel n�zett r�. H�t lehet neki ellen�llni?! Hagytam, hogy megcs�koljon, de b�rmennyire is �lveztem, hamar eltoltam magamt�l.

- Most t�nyleg megyek! Szeretlek!

- �n is szeretlek hercegn�!

K�ldtem neki az ajt�b�l m�g egy puszit, �s otthagytam. Persze miel�tt kil�ptem volna a szob�b�l, k�r�ln�ztem, hogy tiszta-e a leveg�. Lassan visszamentem a saj�t szob�nkhoz, vettem egy nagy leveg�t, �s bel�ptem.