- R�j�ttem, hogy szeretem Tomot.

Tess�k. H�t kimondtam. �s mik�zben a megk�nnyebb�l�s hull�mai futottak �t rajtam, l�ttam Billen, hogy egy vil�g omlott �ssze benne.

- Mit mondt�l? – l�tszott rajta, hogy abban b�zik, nem j�l hallotta.

- Azt mondtam, hogy szeretem Tomot. De t�ged is szeretlek.

- �s ezt mi�rt csak most mondod el, ha m�r az�ta tudod? – Itt elgondolkodott egy kicsit, azt�n leesett neki. - �, te j� �g! Te �s Tom, az�ta…

Lehajtottam a fejem, nem b�rtam a szem�be n�zni.

- Igen – v�laszoltam halkan a ki sem mondott k�rd�sre.

- Ezt nem hiszem el! Te vagy az els� l�ny, akit igaz�n szeretek! �s megcsalt�l a saj�t ikertestv�remmel!

A tenyer�be temette az arc�t, �s leroskadt egy padra. K�r�s-k�r�l a szerelem v�ros�nak a f�nyei vil�g�tottak, �s k�r�l�tt�nk meg�llt az id�. H�t megtettem. �gy �reztem magam, mint egy gyilkos. Mintha a lelk�nek egy darabj�t meg�ltem volna. �reztem, hogy lassan csorognak a k�nnyek az arcomon. Oda akartam menni Billhez, �t�lelni, de nem mertem. Tudtam, hogy most kell neki egy kis id�, hogy valamelyest meg�rtse, elfogadja, de legal�bb felfogja a dolgot. Elfordultam h�t t�le, �s a panor�m�t kezdtem f�rk�szni. Len�ztem a torony tetej�r�l. Milyen egyszer� lenne minden, ha most leugran�k! Tal�n meg is tettem volna, ha nem �tk�z�m fizikai akad�lyokba, de a korl�t f�l�tt dr�th�l� fesz�lt. �gy csak annyit tehettem, hogy tov�bbra is a v�rost n�ztem, eg�szen addig, m�g m�r a k�nnyeimt�l semmit nem l�ttam. Az emberek k�r�l�tt�nk �rz�kelt�k, hogy milyen dr�m�ba cs�ppentek, �s nem j�ttek k�zelebb, tapintatosan arr�bb h�z�dtak. Egy �r�kk�val�s�gnak t�n� ideig �lltam a korl�tn�l, mikor v�gre meghallottam a h�tam m�g�tt Bill hangj�t.

- �s most mit akarsz?

Remegve fordultam fel�, f�ltem att�l, hogy mit fogok az arc�n l�tni. M�r nem l�tszott megt�rtnek, ink�bb b�szk�n kih�zta mag�t, hogy �gy fogadja a k�vetkez� csap�st. Ebben a pillanatban annyira szerettem, ahogyan azel�tt soha m�g. Most az egyszer nem l�ttam magam el�tt Tom arc�t, a pillanat t�rt r�sz�re olyan volt, mintha � nem is l�tezne, �s szerettem volna meg nem t�rt�ntt� tenni az el�z� perceket.

- Bill… Szeretlek! Teljes sz�vemb�l. De… Tomot is szeretem.

- Nem szerethetsz egyszerre mindkett�nket! – mondta halkan. Ezen egy pillanatra elmosolyodtam, mert eszembe jutott, hogy Tom is sz�r�l sz�ra ugyanezt mondta, ugyanezzel a hangs�llyal �s arckifejez�ssel. Azt�n gyorsan elkomolyodtam. Hogyan magyar�zzam el neki a helyzetet?

- Nem tehetek ez ellen semmit. Ti annyira k�l�nb�zt�k egym�st�l, m�gis olyanok vagytok, mintha egy l�lek lenn�tek k�t testben. Mint az �rem k�t oldala. �sszetartoztok, �s tal�n ez�rt nem tudok v�lasztani. Mert �gy �rzem magam teljesnek veletek egy�tt. Mindkett�t�kre sz�ks�gem van! Belehalok, ha elvesztelek titeket! – fejeztem be s�rva a mondand�mat.

- �s akkor m�gis mit akarsz? – ism�telte meg az el�z� k�rd�s�t.

- �n…azt szeretn�m, ha… ha mindkett�t�kkel egy�tt lehetn�k… - v�laszoltam remeg� hangon. H�t ezt is kimondtam! Most azt�n t�nyleg nem mertem Billre n�zni, am�g a reakci�j�ra v�rtam.

- Ezt nem gondoltad komolyan, ugye? – k�rdezte hitetlenkedve.

Most m�r nincs mit vesztenem! Enn�l rosszabb m�r �gysem lehet.

- De igen, komolyan gondoltam! – mondta most m�r b�trabban, a szem�be n�zve. Legnagyobb meglepet�semre elnevette mag�t.

- Te azt�n nem vagy semmi! – mondta, de azt�n elkomolyodott. – Ez az�rt el�g mer�sz �tlet, nem gondolod?

- T�nyleg az – vontam meg a v�llam. – De mi nem vagyunk h�tk�znapiak.

- H�t nem – ismerte be. – �s… Tom mit sz�lt hozz�?

Kiss� bizonytalanul tette fel a k�rd�st. H�t ezen nem is csod�lkoztam. Az�rt ez �gy el�g bizarr helyzet.

- Neki k�nnyebb volt a dolga, hiszen vele elej�t�l kezdve ny�lt lapokkal j�tszhattam – mondtam ki gondolkod�s n�lk�l, de azt�n mikor l�ttam, hogy Bill tekintete els�t�t�l, hozz�tettem: - De � is megszenvedte ezt az eg�szet. Nagyon szeret engem.

- Akkor h�t te vagy az a titokzatos l�ny – mormolta halkan Bill, ink�bb csak mag�nak. – Tudtam, hogy nagyon szerelmes. �reztem. M�g soha nem szeretett ennyire senkit. �szint�n sz�lva megtudom �rteni.

- Bill! Figyelj r�m! Nem akartam senkit megb�ntani. M�g �n sem szerettem ennyire senkit, mint titeket. �s hidd el, �n szenvedtem a legjobban az �lland� b�ntudatt�l. K�rlek, bocs�ss meg nekem!

- Megpr�b�lom. Nagyon f�j, az amit mondt�l. Szeretlek, csak kell egy kis id�, hogy ezt az eg�szet feldolgozzam.

- Lesz id�d, mert holnap �gyis elutazok. K�rlek, gondolt �t, amit mondtam. �s van m�g valami.

V�rakoz�n n�zett r�m.

- Mi az? – k�rdezte nagy s�hajjal.

- Tudnod kell m�g valamit. Ha nem tudsz megbocs�tani, �s elfogadni, amit k�rtem, akkor nem j�v�k vissza.

- De h�t… att�l m�g Tomhoz visszaj�hetn�l!

- Nem �rted a l�nyeget! Nekem mindkett�t�kre sz�ks�gem van! Nem b�rn�k �gy tal�lkozni veled, hogy k�zben nem lehet�nk egy�tt.

- �s ezt Tom is tudja?

- Igen, neki is elmondtam.

- Szuper, teh�t akkor az � boldogs�g�nak a kulcsa is az �n kezemben van…

- Erre ne gondolj! Csak �gy d�nts, ahogy neked j�! – mondtam ki neh�z sz�vvel, mert nagyon f�ltettem Tomot. Nem akartam, hogy � szenvedjen, de Billt is meg akartam k�m�lni ett�l a felel�ss�gt�l.

- Rendben, �tgondolok mindent, amit mondt�l. Most menj�nk vissza a sz�llod�ba. F�radt vagyok.

An�lk�l s�t�ltunk vissza a hotelbe, hogy ak�r egyetlen sz�t is sz�ltunk volna egym�shoz. Bill f�l�ton megfogta a kezem, �s a tenyere izzad�s�b�l �rezhettem, hogy zaklatott. A szob�ba vissza�rve meg�lltam az ajt�ban. K�rd�n n�zett r�m.

- Akarsz egy�ltal�n velem aludni, vagy menjek �t Tomhoz?

Kicsit tal�n kegyetlen volt �gy feltenni a k�rd�st, de musz�j volt min�l jobban tudatos�tani benne a helyzetet.

- Ne menj! Maradj velem!

- Ok�.

Befek�dtem mell� az �gyba, de most nem k�zeledett hozz�m. Nem b�ntam, most el�g volt annyi is, hogy mellette lehettem. Elalv�s el�tt m�g arra gondoltam, hogy tal�n ez az utols� alkalom, hogy vele lehetek. M�snap reggel t�zkor megy a g�pem R�m�ba.