Az eg�sz d�lut�nt egy�tt t�lt�tt�k Isabelle-lel. Megismerkedett az �cs�nkkel is, aki eleinte nagyon furcs�nak tal�lta, hogy kett� van bel�l�nk, de azt�n meglep�en hamar megszokta az �j helyzetet. Azt�n k�s�bb elj�tt a nap legnehezebb pillanata: Isabelle-nek besz�lnie kellett a sz�leivel, vagyis azokkal az emberekkel, akik felnevelt�k. Akik tulajdonk�ppen mindig is a sz�lei maradnak, b�r most meg akarta ismerni az igaziakat is. A nevel�sz�leit nagyon megr�zta a h�r, miszerint az � kisl�nyuk egynapos kor�ban meghalt, �s valaki m�s gyermek�t nevelt�k fel. Ennek ellen�re �k is mindig a saj�tjuknak fogj�k �rezni Isabelle-t, de meg�rtett�k, hogy most az igazi sz�leivel akar lenni. Nem is tiltakoztak, amikor Isabelle bejelentette, hogy a nyaral�s nagy r�sz�t vel�nk akarja t�lteni. Miut�n ezen t�l voltunk, �l�nk besz�lget�sbe mer�lt�nk az �jonnan megtal�lt h�gommal.

- Semmit nem tudunk egym�sr�l. Mes�lj m�r magadr�l valamit! Mit szeretsz? – k�rdeztem t�le.

- H�t tudod… van az az egy�ttes. A Tokio Hotel. �ket im�dom! F�leg a git�rosukat, Tomot! Egyszer�en im�dom, annyira �des!

Kit�rt bel�lem a nevet�s, �s nem b�rtam abbahagyni.

- Mi olyan vicces? – k�rdezte �rtetlen�l.

- H�t… Nem tudom, mit fogsz sz�lni hozz�, de… �n Tommal j�rok – ny�gtem ki, miut�n abbahagytam a nevet�st, de azt�n �jrakezdtem a d�bbent arc�t l�tva.

- Ezt nem hiszem el! De… hogyhogy?

- Volt egy fell�p�s�k Magyarorsz�gon, a Cometen. Ott voltam, megismerkedt�nk, �s egym�sba szerett�nk. Vagyis… el�sz�r Billt ismertem meg, �s vele j�rtam. De azt�n beleszerettem Tomba is, �s h�t… megcsaltam vele Billt. Ez �gy val�sz�n�leg el�g cs�ny�n hangzik, de ez van.

- �s akkor most is egy�tt j�rtok?

- H�t… besz�ltem Billel, �s bevallottam neki mindent. El�gg� kiakadt, de megmondtam neki, hogy nem tudok v�lasztani k�z�l�k. Azt k�rtem, hogy hadd j�rjak mindkettej�kkel.

- Te azt�n nem vagy semmi! �s mit sz�lt?

- El�sz�r ugyanazt, mint te. Hogy nem vagyok semmi. Azt�n csak annyit mondott, hogy meggondolja. Ez tegnap volt. Nem tudom, mi lesz. Rem�lem, beleegyezik. Ha nem, akkor nem mehetek vissza, Tomhoz sem.

- Ez durva!

- H�t az – vontam meg a v�llam. – De most mes�lj te is valamit!

- Ezek ut�n? – nevetett. – �n nem tudok semmi ilyesmit mondani. Az �n �letem unalmas hozz�d k�pest.

- Van egy �tletem. Ha visszamehetek, akkor magammal viszlek, j�?

- De mit sz�ln�nak hozz� a sr�cok?

- A Kaulitz-h�z m�r �gyis olyan, mint egy nagy sz�lloda, tele van emberekkel. Majd m�g mes�lek arr�l, hogy kik vannak ott.

- Ok�, alig v�rom m�r az �j sztorikat.

K�s� este elb�cs�ztunk egym�st�l, �s � is visszament a sz�leihez, meg �n is. Any��k kicsit nehezen v�ltak meg az �jonnan megtal�lt l�nyukt�l, de meg�rtett�k, hogy mi�rt megy el. Megbesz�lt�k, hogy holnap reggel megint tal�lkozunk. Miut�n lefek�dtem, nem b�rtam elaludni, csak b�multam magam el� a s�t�tben. Azt�n fogtam a telefonom, �s megkerestem Tom sz�m�t. Kicsengett, de sok�ig nem vette fel. M�r �ppen le akartam tenni, mikor v�gre meghallottam a hangj�t.

- Mi van, hercegn�? – sz�lt bele �lmosan.

- Van egy ikertestv�rem! – v�gtam a k�zep�be.

- Hogy mid van? – �l�nk�lt fel a hangja.

- Ikertestv�rem! Eml�kszel, mit mes�ltem a hi�ny�rzetemr�l? H�t ma d�lut�n a strandon szembetal�ltam magam egy l�nnyal, aki pontosan �gy n�zett ki, mint �n! Kider�lt, hogy pontosan ott �s akkor sz�letett, mit �n! Spanyolorsz�gban n�tt fel. Any��k �gy tudt�k, hogy az ikertestv�rem meghalt egy napos kor�ban. Biztos elcser�lt�k a m�sik szob�ban fekv� h�zasp�r bab�j�val. �s �n most megtal�ltam! Fel tudod ezt fogni? Van egy ikertestv�rem! – fejeztem be lihegve, miut�n mindezt egy szuszra hadartam el.

- H�t ez csod�latos! Annyira �r�l�k neked, kicsim! K�v�ncsi vagyok az ikredre is. Rem�lem hamarosan megismerhetem.

- De Tom! Tudod, hogy nem biztos, hogy visszamegyek…

- Tudom – mondta lemond� s�hajjal. – Az�rt nagyon j�, hogy  megtal�ltad a m�sik feledet.

- �t m�g nem nagyon ismerem, b�r �szt�n�sen �rzem az �sszetartoz�st. De � m�g egyenl�re nem a m�sik felem, mert az te vagy, Tom! Nagyon szeretlek!

- �n is szeretlek! �s nagyon hi�nyzol. L�tni akarlak.

- Csak ha Bill...

- Tudom, tudom – v�gott a szavamba. – Ha Bill beleegyezik.

- �gy van. Na, hagylak aludni. Bocs, hogy fel�bresztettelek, de musz�j volt elmondanom valakinek.

- Ez csak term�szetes. M�g valami! Pontosan �gy n�z ki, mit te?

- Igen, teljesen.

- �n az�rt meg foglak tudni k�l�nb�ztetni titeket.

- Biztos vagy benne? – k�rdeztem nevetve.

- Teljesen.

- Akkor j�. Ja, �s k�pzeld! Tokio Hotel rajong�, �s im�d t�ged!

- Na ne!

- De, komolyan – nevettem.

- H�t, nem tehetek r�la, hogy ellen�llhatatlan vagyok…

- Az�rt ne b�zd el magad! Most t�nyleg leteszem! J� �jt! Szeretlek!

- �n is szeretlek, hercegn�! �s visszav�rlak.

Halk s�hajjal tettem le a telefont. Annyira hi�nyzott Tom! De nem tehetek semmit. Azt�n eszembe jutott Isabelle, �s magamban mosolyogva aludtam el.