Az eg�sz hetet egy�tt t�lt�tte a csal�d. Minden nap Isabelle-lel kezd�d�tt, �s v�gz�d�tt sz�munkra. Hihetetlen �rz�s volt, hogy egyik percr�l a m�sikra kib�v�lt a csal�dunk. J�l �reztem magam a h�gommal, m�r mindent elmes�ltem neki ami Billel �s Tommal t�rt�nt. Lassank�nt �n is megismertem az �let�t. Csak az volt a baj, hogy a sr�cok egyre jobban hi�nyoztak. P�ntekre m�r-m�r elviselhetetlenn� v�lt a hi�ny, amit �reztem. Bill m�g mindig nem jelentkezett. Isabelle pr�b�lt vigasztalni, b�tor�tani, � volt a t�maszom ezekben a bizonytalan napokban. Mikor p�ntek este aludni mentem, m�g nem tudhattam, mit tartogat sz�momra a k�vetkez� nap. Megint az ikrekr�l �lmodtam.

Ezalatt a Kaulitz-h�zban:

A napok szomor�an, egyhang�an teltek n�lk�lem. Bill j�form�n senkivel sem besz�lt, �s Tom is hallgatag volt. Egym�shoz sem sz�ltak, nem mertek egym�s szem�be n�zni. V�g�l p�ntekre tarthatatlann� v�lt a helyzet. Tom volt az, aki megt�rte a lassan egy hete tart� k�nos csendet.

- Bill! Besz�ln�nk k�ne, nem gondolod?

- De, tal�n nem �rtana – v�laszolta Bill lehajtott fejjel.

- Figyelj, nem fogok menteget�zni. Ismered �t, nagyon j�l tudod, hogy mi�rt szerettem bele. Azt akarom, hogy visszaj�jj�n, �s ez�rt hajland� vagyok �ldozatot is v�llalni. Szeretn�m, ha itt lenne… de ez nem lehets�ges, am�g te ilyen �tkozottul makacs vagy! – fakadt ki d�h�sen Tom.

- Nehogy m�r te legy�l felh�borodva! Megcsaltatok, nem r�mlik?! �n is szeretem �t, �s ezt te pontosan tudtad! M�gis elcs�b�tottad! – v�gott vissza Bill nem kev�sb� m�rgesen. – Nem tudom, hogy honnan j�tt ez az eszement �tlet, hogy mindkett�nket akar! Szeretem �t, de ez a csaj nem teljesen norm�lis, az biztos!

- �llj m�r le! Nincs vele semmi baj! Mindkett�nket szeret, h�t nem �rted? � vesz�t a legt�bbet! Nem akarom, hogy megint szenvedjen a szerelem miatt!

- Mi az, hogy megint? Mit tudsz r�la, amit �n nem?

- Eml�kszel a r�m�lmaira? Elmes�lte, hogy mi�rt van: meghalt a szerelme egy aut�balesetben! M�r k�t �ve ett�l szenved, �s nem akart �jra szerelmes lenni. �s most m�gis mindkett�nkbe beleszeretett, �s ez most dupla vesztes�g lesz neki! �n ezt nem akarom, �gyhogy ha szereted, akkor t�rj v�gre �szhez, �s fogadd el, amit k�r! – olvasott be alaposan az �ccs�nek a kis raszt�s. Bill lassan lehiggadt, l�tszott, hogy elgondolkodik azon, amit az im�nt hallott.

- Tal�n igazad van – mondta v�g�l. – Szeretem, �s vele akarok lenni. Ak�r azon az �ron is, hogy veled is egy�tt van. Sz�ks�gem van r�!

- Akkor?

- Rendben – mondta ki nagyot s�hajtva Bill.

- K�sz�n�m, tes�! – �lelte �t Tom mosolyogva. – Hidd el, ez nekem sem k�nny�! De megoldjuk valahogy.

- Ok�, tes� – mosolyodott el v�gre Bill is. �gy l�tszott, mintha egy m�zs�s k� zuhant volna le a sz�v�r�l, most, hogy v�gre siker�lt d�ntenie. – Akkor �rok neki.

- Ne, v�rj! Mi lenne, ha ink�bb meglepn�nk holnap R�m�ban?

- J�, biztos �r�lni fog nek�nk – vigyorodott el Bill. – Menj, foglalj le k�t jegyet a reggeli j�ratra.

- M�r megyek is! – mondta Tom, �s m�g egyszer r�mosolygott az ikertes�j�ra.

M�snap reggel:

T�z �r�ra besz�lt�k meg Isabelle-lel a tal�lk�t, a Trevi-k�tn�l. Kicsit k�s�sben voltam. M�r messzir�l l�ttam a h�gomat, a k�t sz�l�n �lve. Siettem hozz�, de ekkor megl�ttam k�t nagyon is ismer�s alakot fel� k�zeledni. Bill �s Tom! Egy pillanatra kihagyott a sz�vver�sem. Ez azt jelenti, amire gondolok? Csak azt jelentheti! Bill biztos beleegyezik, k�l�nben nem lenne itt. Rohanni akartam hozz�juk, de azt�n megl�ttam az Isabelle fel� siet� Bill arckifejez�s�t. Te j� �g, azt hiszi, hogy �n vagyok Isabelle! Vagyis hogy Isabelle �n. Sz�val r�viden: �sszekever minket. Persze, � m�g nem is tud r�lunk! �gy d�nt�ttem, kiv�rom a fejlem�nyeket. Bill szinte szaladt Isabelle-hez, de Tom kicsit lemaradt. M�g ebb�l a t�vols�gb�l is l�ttam, hogy elgondolkodva n�zi a h�gomat, azt�n lassan elmosolyodik. T�nyleg nem kever �ssze minket! Ezt nem hittem volna. Ez is azt bizony�tja, hogy mennyivel jobban ismer, mint Bill. B�r ez nem felt�tlen�l Bill hib�ja, mert �t soha nem engedtem olyan k�zel, mit Tomot. Ekkorra m�r Isabelle is �szrevette a fel�je halad� sr�cokat, �s a felismer�s f�nye villant a szem�ben. �szrevett engem is, �s �szt�n�sen tudta, mit kell tennie. R�mosolygott az id�k�zben oda�r� Billre, aki m�g mindig nem vett �szre semmit. Tom �s �n a t�volb�l figyelt�nk…