- Petra?! – hallottam a h�tam m�g�tt egy nagyon is ismer�s hangot. Lassan fordultam meg, �s rem�nykedtem, hogy nem azt fogom l�tni, akire gondolok. Nem j�tt be. M�g�ttem Peti �llt, a volt bar�tom, �s hitetlenkedve n�zett r�m. – H�t te mit keresel itt?

- Ezt �n is k�rdezhetn�m t�led – �lltam fel lassan. Odal�pett, �s adott k�t puszit. Bill �s Tom �rdekl�dve figyeltek. – Am�gy itt nyaralok, a sz�leimmel �s a bar�taimmal.

- Micsoda v�letlen! Mi is �ppen itt nyaralunk…

- Csod�s…- mondtam g�nyosan. – Nem v�rtam, hogy pont itt fogunk tal�lkozni, de ami azt illeti, nem mondhatn�m, hogy �r�l�k neki – a mondat m�sik fel�t m�r csak alig hallhat�an mormoltam magam el�.

- Szerintem nagyon j�, hogy tal�lkoztunk – mondta mosolyogva, �s meg akart �lelni. H�tral�ptem, �s Tom is odal�pett mell�m.

- �, tal�n bemutathatn�l a bar�todnak is! – mondta alig �szrevehet� g�nnyal a hangj�ban Peti.

- �r�mmel… - mondtam k�nyszeredett mosollyal. – Peti, � Tom, � pedig Bill – mutattam h�tra a m�g mindig l�tv�nyosan szenved� Bill fel�, majd n�met�l folytattam. – Tom, Bill, � Peti… a volt bar�tom – tettem hozz�.

- �r�l�k – mondta Tom kedvesen.

- Szint�gy – mormolta Peti, azt�n Billre n�zett. – H�t vele meg mi t�rt�nt?

- Fel�lt�nk a hull�mvas�tra… – magyar�ztam, de Peti a szavamba v�gott.

- �s a kisl�ny nem b�rta? – k�rdezte vigyorogva.

- Fejezd be! – csattantam fel. Tom nem �rthette, hogy mir�l besz�l�nk, de valamit az�rt � is meg�rzett a hangs�lyokb�l, �s h�tulr�l �tkarolt.

- Baj van? – suttogta a f�lembe.

- Nincs – r�ztam meg a fejem. – Peti m�r menni k�sz�l, ugye? – fordultam az eml�tetthez, �s a kedv��rt magyarul is elism�teltem. Sajnos nem akarta �rteni a finom c�lz�st, vagy ink�bb egyszer�en csak k�tekedni akart, ez�rt �sszeszedte minden n�mettud�s�t, �s fel�m int�zve a megjegyz�st Billre n�zett:

- Nem tudtam, hogy leszbi vagy…

CSATT! – Lekevertem neki egy j� nagy pofont.

- Vond vissza, vagy nagyobbat kapsz!

- Kit�l? T�led? Vagy valamelyik kisl�nyt�l? Ugyan m�r…

- T�lem vagy t�l�k, teljesen mindegy! Csak fogd be, �s t�nj el!

- Nem fogok csak �gy elt�nni! L�tni akarlak!

- Van r�lam f�nyk�ped, nem? N�zegesd azt, engem meg hagyj b�k�n! Tom, te meg nyugodj m�r meg! Nem �r annyit! – pr�b�ltam visszafogni a kis rasztahercegemet.

- Most elmegyek, de m�g nem fejezt�k be…

- Dehogynem!

- Sz�val, tal�lkozzunk holnap este nyolckor a Trevi-k�tn�l! – folytatta zavartalanul.

- Felejtsd el!

- Akkor ott v�rlak! – mondta laz�n, dobott fel�m egy cs�kot, �s laz�n els�t�lt. Ezt a pof�tlans�got!

- Ezzel a sr�ccal j�rt�l? – n�zett r�m Tom �rtetlenkedve.

- Akkor m�g nem volt ilyen szem�t d�g – vontam meg a v�llam. – S�t, �ltal�ban kimondottan aranyos. Nem tudom mi �t�tt bel�. Vagyis tudom. �jra akarta kezdeni, de �n m�r nem akartam. Most szerintem f�lt�keny volt.

- Sz�vesen bevertem volna a k�p�t… - motyogta maga el� Tom.

- Elhiszem, de jobb is, hogy nem csin�ltatok itt botr�nyt. Ink�bb n�zz�k meg mi van Billel!

- Hogy vagy tes�? – guggolt le mell� Tom.

- Asszem m�r jobban – v�laszolta Bill nem t�l meggy�z�en, �s egy ny�g�s k�s�ret�ben megpr�b�lt fel�llni.

- Hazamenj�nk? – k�rdeztem t�le.

- Ne, mindj�rt jobban leszek. Csak ne l�ssak t�bb hull�mvasutat!

- Ok�, akkor fel�lhetsz a haj�hint�ra – nevetett fel Tom.

- H�t nem hinn�m, hogy �n ma m�g b�rmire is fel�ln�k.

- Szerintem ink�bb menj�nk most haza, azt�n majd holnap visszaj�v�nk a t�bbiekkel egy�tt – javasoltam. – Bill, te tudsz pihenni, �s akkor az �jszakai f�rd�sre m�r j�l leszel. Azt nem sz�vesen hagyn�m ki.

- Tal�lkozol a volt pasiddal? – k�rdezte Tom aggodalmasan.

- Jaj, dehogy! L�tni se akarom – v�laszoltam, de k�zben egy �tlet kezdett k�rvonalaz�dni a fejemben. Ehhez Isabelle kell!

- J�l van, akkor menj�nk! Gyere �csi! – fordult Billhez.

Lassan kis�t�ltunk a vid�mparkb�l, fogtunk egy taxit, �s visszavitett�k magunkat a sz�llod�ba. Bill felment a szob�j�ba, �s lefek�dt aludni, mi pedig kettesben maradtunk Tommal.

- �s mi mit csin�ljunk? – n�ztem r�.

- H�t… Lenne egy �tletem – v�laszolta huncut vigyorral.

- Igen? �s mi lenne az? – adtam az �rtatlant.

- Mindj�rt megmutatom! Gyere! – mondta, �s a kezemn�l fogva mag�val h�zott a szob�ja ir�ny�ba. Mikor bent voltunk, az �gyra l�k�tt, �s � is r�m esett.

- �s most mi lesz? – k�rdeztem kuncogva. – Tom, agyonnyomsz!

- Na mi legyen? Sz�lljak le r�lad? Azt m�r nem! – nevetett, �s csikizni kezdett. Vis�tottam, �s megpr�b�ltam visszav�gni. Megh�ztam a raszt�it, de b�rmit csin�ltam, � ann�l jobban csikizett.

- Megadom magam, hagyd abba! – lihegtem nevetve. – Csin�lj, amit akarsz, csak ezt ne!

- B�rmit? – k�rdezte pajkos mosollyal. – J�l gondold meg a v�laszt!

- Az�rt nem ak�rmit…

- Akkor ink�bb folytatom ezt – �s t�nyleg folytatta a csikiz�st.

- Ok�, ok�, azt csin�lhatsz, amit akarsz!

- J�, ezt megbesz�lt�k… - mondta, �s megcs�kolt. Egyre szenved�lyesebben cs�kolt, szinte el�llt a l�legzetem. Mennyire hi�nyzott az �rint�se, az ajk�nak �ze, az illata! K�zben a sz�ja egyre lejjebb haladt, m�r a nyakamat, a mellemet cs�kolgatta.

- Tom, annyira szeretlek! – s�hajtottam fel. Erre felemelte a fej�t, �s a szemembe n�zve mondta:

- �n is szeretlek! – �s folytatta tov�bb az �des k�nz�st. Belet�rtam a haj�ba, �s viszonozni akartam a simogat�st, de nem engedte, lefogta a kezem. Mikor m�r teljesen meztelen voltam, � is gyorsan levetk�z�tt. R�mfek�dt, de nem hatolt bel�m egyb�l, egy darabig csak j�tszott velem, csak k�nzott. Tudta, hogy majd meg�r�l�k m�r a v�gyt�l, de csak az�rt se teljes�tette amit szerettem volna.

- Tom, ne csin�ld m�r! – ny�gtem fel, mikor m�r nem b�rtam tov�bb. �gy l�tszik, csak erre a kit�r�sre v�rt, mert egyb�l megtette amire v�gytam. De azt�n mikor m�r bennem volt, csak nagyon lassan mozgott, �s v�gig lefogta a kezem. A v�g�n azt�n � sem b�rta tov�bb �s begyors�tott. V�g�l egym�s szem�be n�zve �lvezt�nk el. Csak fek�dt�nk egym�s mellett, �s hihetetlen�l boldogok voltunk. Egyik�nk sem vette �szre a lassan fel�nk k�zel�t� s�t�ts�get, ami majdan elnyeli a t�k�letes boldogs�got…