Nem a saj�t szob�mba mentem vissza, hanem Georg szob�ja fel� vettem az ir�nyt. Bekopogtam.

- Igen? – sz�lt ki Georg.

- �n vagyok – nyitottam be.

- �, szia! – mosolygott r�m. Adtam neki egy puszit.

- Georg! – n�ztem r� kiskutyaszemekkel. – K�rhetn�k egy sz�vess�get?

- J�l kezd�dik… - nevette el mag�t. – Mit akarsz?

- Lenne egy kis dolgom este, �s az k�ne, hogy lefoglald a sr�cokat. Elvihetn�d �ket valamerre.

- Mit tervezel, te kis boszork�ny? – mosolygott Georg.

- Nyugi, semmi rosszat! Meg akarok leck�ztetni valakit, csak nem akarom, hogy a sr�cok is tudjanak r�la.

- Aha, �rtem. Ok�, elviszem �ket valahova, de mit mondasz nekik?

- Hogy f�j a fejem, �s Isabelle-n�l alszom.

- J�l van – mondta egy nagy s�haj k�s�ret�ben. A nyak�ba ugrottam.

- K�szi! Im�dlak!

- Ok�, nem nagy �gy.

- Csak m�g annyit, hogy nekem h�tkor kell mennem, sz�val j� lenne, ha el�tte elmenn�tek.

- Rendben.

- K�szi, k�szi, k�szi! Megyek is. Szia! – mondtam, k�ldtem neki egy puszit az ajt�b�l, �s otthagytam. Visszamentem a saj�t szob�mba, ahol Bill �s Tom az �gyon hever�szett �s a t�v�t b�multa. A nap h�tralev� r�sze nagyj�b�l �gy telt el. Felhozattuk az eb�det, azt�n lust�lkodtunk. A tegnapi esem�nyek miatt sz�ba se j�hetett a vid�mpark. Ebb�l a punnyad�sb�l r�zott fel minket Georg �rkez�se, aki d�lut�n kett� k�r�l j�tt.

- Hah� sr�cok! – nyitott be. – Van egy �tletem. Mi lenne, ha magasr�l lesz*rn�nk amit az �js�gban �rtak, �s elmenn�nk este valamerre?

- Na de… - pr�b�lt ellenkezni Bill.

- Semmi kifog�s! Ez az utols� est�nk R�m�ban, haszn�ljuk ki! Hatra legyetek k�szen!

- Mi�rt olyan kor�n? – csod�lkozott Tom.

- Mert… tal�ltam egy nagyon j� kis b�rt, ott kezd�nk! – v�gta ki mag�t Georg.

- Ok� – adta meg mag�t Bill.

- Nem b�nom – mondta Tom is.

Mikor Georg elment, folytattuk azt amit eg�sz nap csin�ltunk. Azt�n f�l hat fel� a sr�cok k�sz�l�dni kezdtek, �n meg el�adtam a kis mag�nsz�momat a fejf�j�sr�l. Szerencs�re sim�n elhitt�k, b�r eleinte nem akartak n�lk�lem menni, de meggy�ztem �ket, hogy j�l elleszek Isabelle-el. Mikor kil�ptek az ajt�n, �n is k�sz�l�dni kezdtem. Megf�r�dtem, fel�lt�ztem, �s lementem a hallba. Isabelle m�r ott v�rt. Nagyon csinos volt, Peti biztos beindul t�le. Elindultunk a t�r fel�, �s k�zben besz�ltem neki a volt pasimr�l, nehogy valami apr�s�g miatt bukjon le id� el�tt. A Trevi - k�thoz �rve m�r messzir�l megpillantottam Petit, a k�t sz�l�n �lve. Nagyon j�l n�zett ki, de nekem m�r nem dobbant meg t�le a sz�vem �gy mint r�gen. Megmutattam Isabelle-nek, aki magabiztos mosollyal elindult fel�. �n a t�volb�l figyeltem, ahogyan fel�je s�t�l.

- Hello! – k�sz�nt odal�pve a sr�c el�.

- Tudtam hogy elj�ssz!

- Na, igen, szerettem volna tal�lkozni veled. Persze csak a r�gi sz�p id�k kedv��rt.

- �h, h�t persze. Gyere, s�t�ljunk!

- Ok�. Veszel nekem fagyit? – mosolygott r� �rtatlanul a h�gom. Messzir�l is meg tudtam �llap�tani, hogy nagyon j�l csin�lja. Petinek szinte csorgott a ny�la ut�na. Vagyis ut�nam, de ez most mell�kes. K�vettem �ket, �s l�ttam, hogy fagyiznak, k�zben besz�lgetnek, nevetg�lnek, azt�n Peti �tkarolja Isabelle derek�t.

- Nincs kedved inni valamit? – k�rdezte Peti Isabelle-t�l.

- De, mi�rt ne?

- Akkor keress�nk egy b�rt.

- Ok�, menj�nk.

Lassan s�t�tedni kezdett, �gy m�r b�trabban k�vethettem �ket. Azt�n bet�rtek egy kis klubba. �n ut�nuk. L�ttam, ahogyan egyik kokt�lt rendelik a m�sik ut�n. F�leg Peti ivott, a h�gom tudta, hogy j�zannak kell maradnia. K�zben a klub m�sik fel�ben – mindamellett, hogy szemmel tartottam �ket – �n is megengedtem magamnak egy kis sz�rakoz�st. Rendeltem egy sz�nes kokt�lt, �s t�ncolni kezdtem. Odaj�tt k�t sr�c, �s nyomulni kezdtek.

- Hell�, nem akarsz inni valamit?

- K�szi, de nem – mosolyogtam r�juk k�nyszeredetten.

- Akarsz t�ncolni?

- Nem, k�szi – mondtam nyomat�kosan. – �s m�st se, �gyhogy jobb lesz, ha lekoptok.

Erre szerencs�re lel�ptek. Tov�bb figyeltem a h�gom�kat, �s l�ttam, hogy Petit m�r el�g rendesen ki�t�tt�k a kokt�lok. Intettem Is�nak, hogy mehet�nk, �s � elkezdte egy taxi fel� vonszolni a r�szeg sr�cot. Bel�kte, be�lt mell�, �n pedig el�re �ltem a sof�r mell�. Peti m�r teljesen k�sz volt, �gy nem vett �szre semmit. A hotelbe vitett�k magunkat, mivel nem tudtuk, hogy Peti hol lakik, mert ezt az �n okos kish�gom elfelejtette t�le megk�rdezni. A szob�ba fel�rve lel�kt�k az �gy mell�, �s hagytuk, hogy ott aludjon, mi meg ketten aludtunk a nagy francia�gyon. Nyolc k�r�l �bredezni kezdt�nk. Peti m�g mindig �gy aludt, mint akit fejbev�gtak. Csorgott a ny�la. Miut�n kell�k�ppen kisz�rakoztuk magunkat a l�tv�nyon, �gy d�nt�tt�nk, ideje fel�breszteni. Lem�sztam az �gyr�l, �s nem t�l finoman oldalba r�gtam.

- �breszt�!

- Mi… mi van? – k�rdezte �lmosan.

- �bredj m�r!

Erre kinyitotta a szem�t, azt�n ahogy megl�tott minket, egyb�l visszacsukta. Pislogott n�h�nyat, azt�n hitetlenkedve n�zett r�nk.

- Mi van itt? M�g mindig kett�s l�t�som van? – motyogta. Isabelle �s �n d�lt�nk a nevet�st�l, de azt�n elkomolyodtunk.

- Sz�val… mi t�rt�nt az este? – k�rdeztem t�le.

- Te is ott volt�l, nem? – v�gott vissza.

- �n?  Szerinted �n voltam? Biztos?

- Vagy tal�n �n? – tette hozz� Isabelle. Peti csak k�ts�gbeesetten j�ratta kett�nk k�zt a tekintet�t.

- Na szerinted ki volt?

- Meg sem ismered a volt bar�tn�det?

- Ez sz�gyen!

- �gy akarod te �jrakezdeni?

- Azt se tudod, hogy ki vagyok!

Ek�zben fel-al� j�rk�ltunk el�tte, � meg nem gy�zte kapkodni a fej�t. Mulats�gos l�tv�nyt ny�jtott, ahogyan a f�ld�n �lve b�mul fel r�nk. Sz�lni persze nem tudott.

- �s most menj! – mondtam ki a v�gsz�t. Erre fel�llt, �s sz� n�lk�l elindult az ajt� fel�.

- V�rj! – mondta Isabelle, odal�pett hozz�, �s adott neki egy pofont. A p�rj�t t�lem kapta. Egyetlen sz� n�lk�l v�gta be maga m�g�tt az ajt�t. Isabelle �s �n vigyorogva belecsaptunk egym�s tenyer�be.