Vigyorogtunk m�g akkor is, amikor visszaindultunk a szob�mba. Isabelle is velem j�tt. A folyos�n szembetal�ltuk magunkat Georggal, aki el�g d�h�snek l�tszott. A kez�ben egy �sszegy�rt �js�got tartott.

- Szia! – mosolyogtam r�.

- M�gis mit csin�ltatok tegnap este? – t�madott le egyb�l.

- Mert?

- Ezt n�zz�tek! – mondta, �s a kez�nkbe nyomta az �js�got. A c�mlapon ez �llt: „ A Tokio Hotel �nekes�t megcsalja a bar�tn�je?!”. Mellette egy k�p, ami Isabelle-t �br�zolta a klubban, mik�zben Petivel t�ncol.

- Ez nem is �n vagyok! – fakadtam ki.

- Hanem?

- Ez �n vagyok, nem l�tod? – k�rdezte Isa.

- Honnan kellene tudnom? Titeket csak Tom tud megk�l�nb�ztetni! – v�gott vissza Georg. – J�l tenn�tek, ha elmes�ln�tek, hogy mi volt tegnap!

- V�rj! A t�bbiek is l�tt�k m�r ezt?

- Igen, l�tt�k!

- �s nagyon d�h�sek? – k�rdeztem f�lve.

- K�pzelheted!

- A francba! – n�ztem Isabelle-re. – Mi lesz most?

- Ne agg�dj, majd �n elmagyar�zom nekik.

- El�bb nekem mondj�tok el! – sz�lt k�zbe Georg.

- Ok�. Sz�val ez a sr�c a k�pen a volt pasim. Isabelle-lel kital�ltuk, hogy egy kicsit megleck�ztetj�k. Elj�tszott engem, leitatta a sr�cot, �s most reggel okoztunk neki egy kis meglepet�st.

- Nem t�rt�nt semmi. Nem tudhattam, hogy lefot�ztak – fejezte be Isabelle.

- J�l van, �n hiszek nektek, de a sr�cokkal nehezebb dolgotok lesz.

- Isabelle! Besz�lsz vel�k?

- Persze, megyek.

- K�szi! Addig �n itt maradok Georggal.

Isabelle kiss� f�lve l�pett be a szob�mba, ahol Bill �s Tom az �gyon �ltek.

- Mi van? – k�rdezte Tom inger�lten.

- � ugye Isabelle? – s�gta oda neki Bill.

- Igen, nem l�tod?

- Ok�, ok�, nekem nem megy olyan k�nnyen mint neked.

- Sz�val mi van? – ism�telte meg Tom az el�z� k�rd�st.

- Tudom, hogy l�tt�tok az �js�got, de az nem Petra, hanem �n vagyok.

- Na persze…

- Hadd fejezzem be!

- J�, mondjad! – mondta Bill.

- De ha te vagy az, akkor az a sr�c veled mi�rt Petra volt bar�tja? – sz�lt k�zbe Tom. – Kicsit fura, nem? Tal�lkozunk ezzel a sr�ccal a vid�mparkban, randira h�vja a n�v�redet, �s m�gis t�ged fot�znak le vele?

- �ppen ez az! Meg akartuk kicsit leck�ztetni, ez�rt j�tszottam el, hogy �n vagyok Petra! Leitattam, �s reggel ott volt Petra is meg �n is. M�g fel is pofoztuk!

- Aha, na persze…

- Nem hisztek nekem? – k�rdezte Isabelle k�ts�gbeesetten.

- H�t az�rt ez �gy el�g nehezen hihet�.

- K�rdezd meg Georgot! Neki elmondtuk, hogy mire k�sz�l�nk!

- Ok�, meg is k�rdezem!

Tom odament a telefonhoz, �s t�rcs�zta Georg sz�m�t.

- Hell�!

- Mi van? – vette fel Georg.

- Igaz, hogy te tudt�l arr�l, hogy mire k�sz�lnek a csajok?

K�ny�rg� szemekkel n�ztem Georgra.

- Igen, tudtam. Az�rt h�vtalak el titeket bulizni. Ne agg�dj, nem csin�ltak semmi rosszat.

- Ok� – mondta nagy s�haj k�s�ret�ben Tom. – Akkor minden rendben.

Letette a telefont, �s Isabelle-hez fordult.

- J�l van, hiszek neked.

Ekkor l�ptem be a szob�ba, mivel Georg sz�lt, hogy minden rendben van.

- Sziasztok sr�cok! – k�sz�ntem nekik, mintha mi sem t�rt�nt volna.

- Mi�rt nem mondtad el, hogy mire k�sz�lt�k? – k�rdezte Tom. Bill nem sz�lt, csak k�rd�n n�zett r�m.

- Mert… Jaj, Tom! Nem tudom. Nem akartam. V�g�lis az �n volt pasim, az �n probl�m�m.

- J�, de… Na, v�g�lis mindegy. De ne csin�ljatok ilyet t�bbsz�r!

- Ok� – mondtuk egyszerre Isabelle-lel.

- Legal�bb kik�sz�tett�tek a sr�cot? – sz�lalt meg v�gre vigyorogva Bill is.

- Az nem kifejez�s – mondta Isabelle.

- M�g fel is pofoztuk – tettem hozz� szint�n vigyorogva.

- Vesz�lyesek vagytok, mi?

- Nem tan�csos veletek ujjat h�zni…

- Az biztos – mondtuk Isabelle-lel megint csak egyszerre. Erre mind a n�gyen nevetni kezdt�nk, �s a probl�ma le volt z�rva.