M�r csak egy h�t volt h�tra a vak�ci�b�l, egy h�t m�lva kellett hazamennem. M�g egy h�t boldogs�g v�rt volna r�nk, mikor elj�tt az a sz�rny� nap. �gy indult, mint a t�bbi: Billnek kora d�lut�n dolga akadt, �s elment valahov�, a t�bbiek is ki tudja merre j�rtak, Tom �s kettesben maradtunk a h�zban. Lust�n elny�ltunk a kanap�n, �s a t�v�t n�zt�k. Azt�n Tom egyszer csak a mellkas�hoz kapott, �s az arca hal�losan s�padtt� v�lt. Kapkodni kezdte a leveg�t. Ijedten �ltem fel.

- Tom! Mi a baj? Mondj valamit!

- Bill… valami… baj van… - ny�gte.

- Nyugodj meg, hozok egy poh�r vizet!

- Ne… Nem kell! H�vd fel Billt!

A telefonhoz rohantam, �s t�rcs�ztam Bill sz�m�t. Kics�ng�tt, de nem vette fel. Most m�r �n is kezdtem megijedni, valami hom�lyos f�lelem ker�tett a hatalm�ba. �reztem, hogy t�nyleg baj van.

- Nem veszi fel – mondtam Tomnak, higgadts�got er�ltetve a hangomba.

- Megyek, megkeresem! – ugrott fel elsz�ntan.

- Ne, semmi �rtelme! Nem tudhatod, merre van. V�rjuk meg, hogy jelentkezzen! Biztos nincs semmi baja – pr�b�ltam megnyugtatni, de �n sem hittem el a saj�t szavaimat. K�r�lbel�l t�z percig �lt�nk n�m�n, egym�st �t�lelve, amikor megsz�lalt a cseng�. Rohantam ajt�t nyitni, Tom szorosan a nyomomban. Az ajt�ban egy rend�r �llt.

- J� napot! – k�sz�nt komor hangon. – �n�k Bill Kaulitz hozz�tartoz�i?

- Igen, �n a testv�re vagyok, � pedig a bar�tn�je. Mi t�rt�nt?

- Sajn�lom, de rossz h�rt kell k�z�ln�m. A testv�re k�rh�zban van. Valaki r�l�tt.

Tommal egyszerre ny�gt�nk fel.

- Az nem lehet! De ki? �s mi�rt?

- Sajn�lom, de nem mondhatok most m�st.

- �rtem. K�sz�nj�k, hogy �rtes�tett – mondta Tom, �s hozz�m fordult. – H�vj egy taxit!

- Nem sz�ks�ges, �gyis �tba esik. Beviszem �n�ket – mondta a rend�r. H�l�san n�ztem r�.

- K�sz�nj�k. Induljunk!

Be�lt�nk a rend�raut�ba. A rend�r l�tta rajtunk, hogy mennyire kiborultunk, ez�rt bekapcsolta a szir�n�t, �s nyakt�r� sebess�ggel sz�guldottunk a k�rh�z fel�. Ott kiugrottunk a kocsib�l, odavetett�nk m�g egy k�sz�n�m�t a rend�rnek, �s rohantunk. A port�n�l lef�kezt�nk, �s Tom megk�rdezte:

- H�nyadik emeleten van a baleseti seb�szet?

- A harmadikon.

- K�sz�nj�k!

Nem vesztegett�k azzal az id�t, hogy a liftre v�rjunk, kettes�vel szedt�k a l�pcs�fokokat felfel�. Fel�rve az egyik ajt� el�tt egy orvost �s k�t rend�rt pillantottunk meg. Odament�nk hozz�juk. �n besz�ltem, mert Tom szinte sokkos �llapotban volt. Csak elk�pzelni tudtam, hogyan �rezheti mag�t. Val�sz�n�leg �gy, ahogyan �n is �rezn�m magam, ha Isabelle-lel t�rt�nne valami.

- J� napot! Ha j�l tudom, ide hozt�k be Bill Kaulitzot, l�tt sebbel.

- Igen, �ppen most m�tik.

- Tudna valamit mondani az �llapot�r�l?

- �n�k a hozz�tartoz�i?

- A bar�tn�je vagyok, � pedig a testv�re.

- Rendben. Nos, a s�r�lt �llapota jelenleg nagyon s�lyos. A goly� �ppen csak elker�lte a sz�v�t. Pontosabbat csak a m�t�t befejez�se ut�n tudok mondani.

- �rtem.

Az orvos ekkor Tomhoz fordult, akinek az arca m�r nem is s�padt, hanem sz�rke volt.

- �n j�l van, uram?

Tom csak a fej�t r�zta, ez�rt �n sz�laltam meg.

- Bill az ikertestv�re, ez�rt van ilyen rosszul – magyar�ztam.

- �rtem. Foglaljanak helyet, �s amint v�ge a m�t�tnek, t�j�koztatom �n�ket – mondta, �s besietett a m�t�be. Odavezetettem Tomot egy sz�khez, �s le�ltettem r�. El�t�rdeltem, �s �t�leltem, de fel sem n�zett, csak b�mult maga el�. Tudom�sul vettem, hogy most nem seg�thetek neki, ez�rt csak le�ltem k�t sz�kkel arr�bb, �s a tenyerembe temettem az arcomat. Mikor kis id� eltelt�vel ism�t feln�ztem, l�ttam, hogy Tom ugyan�gy �l a sz�ken, meg sem mozdult. Az arc�n k�nnyek folytak. Semmit sem tett, hogy let�r�lje �ket, tudom�st sem vett r�luk. M�lys�gesen megd�bbentett, hogy s�rni l�tom, nem hittem volna, hogy k�pes erre. L�ttam m�r d�h�ngeni, f�lt�kenykedni, hallottam m�r ord�tani, ezerszer hallottam szerelmesen suttogni, de a s�r�s valahogy t�vol �llt t�le. Mindig olyan er�snek l�ttam. Teljesen �t�reztem a f�jdalm�t, de nem tehettem semmit. Ugyanakkor az � f�jdalma mellett ott volt a saj�tom is. Olyat tettem, amit m�r nagyon r�gen nem: im�dkozni kezdtem. Nem tudtam, milyen istenhez sz�ljak, de ez nem is sz�m�tott. H�vj�k b�r Jehov�nak, Allahnak, Buddh�nak, vagy ak�rmi m�snak, csak mentse meg Billt! K�zben �szre sem vettem, hogy �n is s�rok. Arra eszm�ltem, hogy Tom el�ttem t�rdel a f�ld�n, �s a k�nnyeimet t�r�lgeti, azt�n szorosan mag�hoz �lel. �gy �lelt�k egym�st m�g akkor is, mikor meg�llt mellett�nk egy rend�r.

- J� napot! – k�sz�nt r�nk.

- Tudj�k m�r, hogy ki l�tt r� a testv�remre? – t�madta le egyb�l Tom.

- Sajn�lom, de egyenl�re semmit nem tudunk. Nincs esetleg valami �tlet�k? volt haragosa a testv�r�nek?

Tom csak a fej�t r�zta.

- Nem tudom, ki tehette.

Ezut�n a rend�r k�rd�n r�mn�zett.

- Chris… - mondtam ki halkan azt a nevet, ami az els� pillanatt�l a fejemben kavargott. L�ttam, hogy Tom szem�ben is a felismer�s f�nye villan.

- Igazad van – suttogta megsemmis�lten. A rend�r �rtetlen�l n�zett r�nk.

- Elmagyar�zn�k ezt r�szletesebben?