Miut�n Tom letette a telefont, le�lt az �gy�ra, �s a tenyer�be hajtotta a fej�t. Gondolkoznia kellett. Egyr�szt azon, hogyan mondja meg Billnek. M�sr�szt azon, hogy tal�n apa lesz, tal�n nem. Honnan tudhatn� biztosan? �s ha Bill� a gyerek? Ezt a gondolatot vill�mgyorsan el is hessegette. Ez most nem sz�m�t. A legf�bb probl�m�ja az volt, hogy mi�rt nem akartam sz�lni nekik. F�jt neki, hogy nem b�zom meg benne. Nem tudhatta, hogy benne maxim�lisan b�zok, csak Bill reakci�j�t�l f�ltem, de nagyon. V�g�l Tom vett egy nagy leveg�t, �s bekopogott Bill szob�j�ba. K�t hete engedt�k haza, az�ta m�g nem nagyon j�rt sehov�, egyenl�re otthon l�badozott.

- Gyere! – hallotta Tom a testv�re hangj�t.

- Szia tes�! – mosolygott r� Tom. – Hogy �rzed magad?

- K�szi, m�r j�l. Csak unom m�r, hogy be vagyok z�rva ide.

- Legal�bb kipihened magad egy kicsit. Igaz�n r�df�rt m�r.

- Nem �ppen ebben a form�ban k�pzeltem el a pihen�st – v�laszolta Bill fanyar mosollyal. – De mindegy. Mi�rt j�tt�l? Nincs jobb dolgod, mint velem �rizni az �gyat?

- Besz�lnem kell veled!

- Ez igaz�n komolyan hangzik…

- T�nyleg az. Petr�r�l van sz�.

- Mi van vele? – k�rdezte Bill izgatottan.

- Nyugi, j�l van. Nem tudom, hogy mondjam… Nem akarom, hogy t�lzottan felizgasd magad!

- Att�l leszek ideges, ha nem tudom meg gyorsan, hogy mi van! Mondd m�r!

- Sz�val, az el�bb Isabelle telefon�lt.

- �s?

- Az van, hogy Petra…

- Ember, ny�gd m�r ki!

- Terhes.

- �h, te j� �g! – hanyatlott vissza Bill a p�rn�ira.

- J�l van, az�rt ez nem katasztr�fa!

- �s megtartja?

- Igen, megtartja, legal�bbis Isabelle szerint.

- V�rj! Mi az, hogy Isabelle szerint? Mi�rt nem � sz�lt?

- Nem akart sz�lni. Azt tervezte, hogy sz�pen csendben elt�nik.

- De mi�rt?

- H�t… nem is tudom…

- Dehogynem tudod!

- Ok� – adta meg mag�t Tom egy nagy s�hajjal. – Miattad. F�lt a reakci�dt�l.

- A francba! Hiszen tudja, hogy szeretem!

- Ja, de l�tta, hogyan reag�lt�l amikor megtudtad, hogy Laura terhes.

- �h, ezt nem hiszem el! Hogy lehetek ilyen h�lye?

- Nyugi m�r! Nehogy azt mondd nekem, hogy nem zavar, hogy terhes!

- H�t…

- Na ugye!

- Ok�, nem akarok gyereket, de �t szeretem!

- Nem is biztos, hogy a te gyereked – jegyezte meg Tom halkan. Bill erre megsemmis�t� pillant�st vetett a testv�r�re.

- �s ezt honnan fogjuk megtudni? M�g az apas�gi tesztnek se sok �rtelme lenne, mivel a g�njeink megegyeznek.

- Nem tudom, de most nem is �rdekel. Ezen r��r�nk k�s�bb is gondolkodni. De azt aj�nlom, szedd �ssze magad, mert nem akarom a te h�lyes�ged miatt elveszteni azt a l�nyt, akin�l jobban senkit nem szerettem! – mondta komolyan Tom.

- J�l van, ne harapd le a fejem! �n is szeretem! Csak… egy kicsit megijedtem.

- Ne m�r! A nagy Bill Kaulitz f�l valamit�l? – nevette el mag�t v�ratlanul Tom. K�zelebb �lt Billhez �s �t�lelte. A k�t testv�r �gy �lt egy darabig, �s most hossz� id� ut�n el�sz�r �jra k�zel �rezt�k magukat egym�shoz. Hiszen most mindketten egyform�n f�ltek, mert legbel�l Tom is �rezte azt a f�lelmet, amir�l Bill besz�lt. Csakhogy � er�sebb volt a testv�r�n�l, �s tudta, hogy k�pes lesz megbirk�zni a helyzettel. A b�k�s csal�di jelenetet Georg zavarta meg, aki egy l�ny kez�t fogva rontott a szob�ba.

- Bocsi a zavar�s�rt! Bill, hogy vagy? Nyitva volt az ajt�, ez�rt beengedt�k magunkat. Szeretn�m bemutatni nektek a bar�tn�met! – hadarta el nagyj�b�l egy leveg�vel.

- Sziasztok – k�sz�nt Bill. – M�r j�l vagyok.

- Hell�! – �dv�z�lte Tom is a j�vev�nyeket.

- Sz�val sr�cok, � Dorina – mutatott Georg b�szk�n a mellette �ll� l�nyra. Els� pillant�sra l�tszott, hogy mennyire odavannak egym�s�rt. Tom �s Bill k�v�ncsian vett�k szem�gyre a l�nyt, �s meg kellett �llap�taniuk, hogy t�nyleg nagyon csinos. V�kony volt, nem t�l magas, sz�k�sbarna haja a v�ll�ig �rt, �s szemei ig�z�en olivaz�ldek voltak. A fi�k k�r�lbel�l magukkal egy id�snek saccolt�k.

- Szia Dorina! – mondt�k az ikrek egyszerre, �s mindketten megpuszilt�k a l�nyt.

- �r�l�k, hogy megismerhetlek benneteket – mosolygott r�juk kedvesen a l�ny.

- Ok�, most hogy megismerkedtetek, mondj�tok el, hogy mi a baj! – v�ltott t�m�t komolyan Georg.

- Honnan veszed, hogy baj van? – k�rdezte �rtatlanul Bill.

- Engem nem vertek �t! Mondj�tok!

- Petra terhes – mondta Tom.

- Hopp�! – lep�d�tt meg Georg. – �s most mi lesz?

- Nem tudjuk, de el akarta titkolni. Isabelle-t�l tudjuk.

Dorina �rdekl�dve figyelt, de nem akart k�zbesz�lni, pedig csak �gy r�pk�dtek a sz�m�ra ismeretlen nevek, t�nyek, esem�nyek.

- Mit akartok csin�lni?

- Besz�ln�nk k�ne vele – mondta bizonytalanul Bill.

- Akkor mire v�rtok? Indul�s csomagolni, �n addig foglalok nektek rep�l�jegyet – mondta ki a v�gsz�t Georg. Az ikrek �sszen�ztek, �s engedelmesen pakolni kezdt�k a cuccaikat.