Az ajt�ban David �llt. M�r ezer �ve nem l�ttam, �s nem is gondoltam r�.

- Mi a fen�t csin�lt�l a hajaddal? – t�madott le k�sz�n�s n�lk�l.

- Nem mindegy az neked? – v�gtam vissza.

- Nem – �rkezett a r�vid �s t�m�r v�lasz.

- Nem akarsz bej�nni? – t�rtam sz�lesebbre az ajt�t.

- Most, hogy �gy k�rded… - vigyorgott r�m, �s bes�t�lt mellettem. Becsuktam m�g�tte az ajt�t, �s ut�namentem a nappaliba.

- Mit akarsz? – �rdekl�dtem.

- T�ged! Ne �rtsd f�lre, m�g mindig im�dom a bar�tn�met – mosolygott. – De van egy aj�nlatom a sz�modra.

- Nem �rdekel – v�laszoltam kap�sb�l.

- Nem k�rdeztem, hogy �rdekel-e. Meghallgatod, �s k�sz!

- �s ha nem? – ny�jtottam ki a nyelvem.

- Akkor elfenekellek – �g�rte nevetve, �s �n, hossz� id� �ta el�sz�r, elmosolyodtam.

- Ok�, mondjad – adtam meg magam.

- Sz�val, eml�kszel azokra a k�pekre, amiket m�g a ny�ron csin�ltam r�lad?

- Aham. Mi van vel�k?

- Megmutattam egy �gyn�ks�gnek, �s im�dt�k!

- Az j� – mondtam minden lelkesed�s n�lk�l. – �s?

- Mi az, hogy �s? Mondom, i-m�d-t�k! Munk�t aj�nlottak.

- Gratul�lok. J� fot�s vagy.

- Te ennyire h�lye vagy, vagy csak tetteted?

- H��t…

- Na j�, akkor elmagyar�zom. Tetszettek nekik a k�pek, �s munk�t aj�nlottak nekem. De nem csak nekem, hanem neked is. P�rizsban foglak fot�zni!

- Engem ugyan nem.

- Mi van? – n�zett r�m megh�kkenve David.

- Megmondtam, hogy nem �rdekel a dolog.

- �szn�l vagy? M�s l�nyok a f�l karjukat odaadn�k egy ilyen lehet�s�g�rt! Neked meg csak �gy az �ledbe hullott.

- �s? Majd fot�zol m�s l�nyokat.

- Az nem fog menni. Az �gyn�ks�gnek csak egy�tt kell�nk.

- Mert?

- Mert �gy l�tj�k, hogy nagyon j�l tudunk egy�tt dolgozni. Sz�val aj�nlom, hogy szedd �ssze magad, mert �n menni akarok! Tal�n ez a nagy lehet�s�gem!

- Ez most komoly? Hogy rajtam �ll �leted nagy lehet�s�ge? Nem hiszem el! Hiszen te olyan j� fot�s vagy, �s �n? M�g csak sz�p se vagyok!

- Neked komolyan az agyadra ment valami! – fogta a fej�t David f�lig nevetve, f�lig bosszankodva.

- Ja, tal�n az, hogy elvesz�tettem a kisbab�mat – vetettem oda. Erre � is elkomolyodott.

- Tudom sz�vem. Nagyon sajn�lom, de tudnod kell, hogy itt nem �rt v�get az �leted.

- De �n �gy �rzem, hogy m�gis… - mondtam halkan, majdnem s�rva.

- Tudom – j�tt oda David, �s �t�lelt. J�lesett, hogy hozz�b�jhattam. Nem volt ebben az �lel�sben semmi erotikus, egyszer� bar�ti vigasztal�s volt. S�rni kezdtem, pedig m�r azt hittem, nem maradt k�nnyem. Mikor kis�rtam magam, egy kicsit megk�nnyebb�ltem. David sz�pen megv�rta, am�g lecsillapodok, azt�n let�r�lte a k�nnyeimet, �s halkan besz�lni kezdett.

- Megl�tod, j�t fog tenni, ha csin�lsz valamit. Nem lesz id�d a t�rt�nteken gondolkodni. �s ki tudja, tal�n te leszel a k�vetkez� topmodell…

- De mi lesz Billel �s Tommal… - ellenkeztem er�tlen�l.

- Ha j�l sejtem, az ut�bbi id�ben nem sokat t�r�dt�l vel�k. Meg fogj�k �rteni, hogy kell egy kis id� neked, hogy magadra tal�lj. V�rni fognak r�d, hidd el.

- De… - pr�b�ltam kifog�st tal�lni, de David leintett.

- Tudom, hogy szeretn�l j�nni. Hiszen im�dod P�rizst!

- Ez igaz – mosolyodtam el.

- Na l�tod!

- L�tom – mondtam g�nyosan. – De nem akarom itthagyni a sr�cokat.

- Dehogynem akarod. Ez minden v�gyad, ami�ta itt vagy – mondta nyugodtan David. �n meg csak lestem.

- Ezt hogy �rted?

- Hiszen nem is akarsz itt lenni. F�j neked itt minden.

- Ez igaz – hajtottam le a fejem, �s m�r nem tiltakoztam. – Egyszer majd j� lesz ide visszaj�nni, de most m�shol kell lennem. Veled megyek P�rizsba.

- Rendben. Megl�tod, tetszeni fog – �g�rte David gyeng�d mosollyal. – Holnaput�n indulunk.

- Olyan hamar?

- Minek halogatni a dolgokat? – kacsintott r�m j�kedv�en, mik�zben az ajt� fel� indult – Menj el a fodr�szhoz, �s festesd vissza a hajad valami emberi sz�nre!

- Ok� – s�hajtottam. David m�r k�v�l volt az ajt�n, amikor m�g visszasz�lt:

- �s ha m�g egyszer vagdosod magad, elt�r�m a kezed – mondta k�nnyed�n, �n pedig elk�pedten csuktam be m�g�tte az ajt�t.