Ki fogok b�k�lni a h�gommal. Ezzel a szil�rd elhat�roz�ssal csuktam be a szemem, �s pillanatok alatt elnyomott az �lom, mik�zben Tom simogat� kez�t �reztem a hajamon. Reggel azt�n viszonylag kor�n fel�bredtem, m�r tizenegykor kipattant a szemem. M�g mindig Tom karj�ban fek�dtem, vagyis ink�bb alatta, mert f�lig-meddig rajtam terpeszkedett. Nagy nehezen kim�sztam al�la, �s egy darabig m�g az �gy sz�l�n �lve gy�ny�rk�dtem benne. Olyan �desen szuszogott, mint egy kisfi�, babapofija kipirosodott. Nyomtam egy puszit az arc�ra, �s b�r el�g k�m�s voltam, eljutott a tudatomig, hogy el�g meleg a feje. Nem gondoltam semmi rosszra, azt hittem, hogy csak a t�lf�t�tt szoba miatt van. Hatalmas �s�t�sok k�s�ret�ben lementem a f�ldszintre. A konyh�ban csin�ltam magamnak egy tejesk�v�t, �s a reggeli �js�got n�zegetve kezdtem kortyolni. Azt�n az els� kortyot majdnem ki is k�ptem, amikor a negyedik oldal egyik cikk�t megl�ttam. A k�pen Gustav volt l�that� egy csinos v�r�s haj� l�ny mellett, akivel szemmel l�that�an el�g bizalmas viszonyban volt – legal�bbis ez el�g nyilv�nval�nak t�nt, mivel az egyik keze a csaj segg�n helyezkedett el, a m�sik meg �ppen a l�ny haj�t t�rta az intenz�v cs�kol�z�s mellett. Olvasni kezdtem a cikket: „A Tokio Hotel dobos�t, Gustav Sch�fert m�lt h�t p�nteken el�g f�lre�rhet� helyzetben siker�lt lapunk munkat�rs�nak lefot�znia. A p�rocska �jjel kett� k�r�l t�vozott a h�res berlini klubb�l, �s lapunk �rtes�l�sei szerint az �jszak�t az egyik k�zeli luxussz�llod�ban t�lt�tt�k. Na de ki lehet a csinos ismeretlen a szt�r mellett? �s mi a helyzet Sabrina Martins-szal, Gustav kedves�vel?...” Basszus, ez durva. Gustav az utols� ember, akir�l felt�telezn�m, hogy megcsalja a bar�tn�j�t. Hiszen szemmel l�that�lag im�dj�k egym�st! Akkor meg mi volt ez? Csak valami kaland? Egy pillanatnyi kis meging�s? De hiszen el is jegyezt�k egym�st! H�t amit t�lem Gusti kapni fog ez�rt, azt nem teszi zsebre… Azt�n arra gondoltam, hogy vajon Sabrina olvasta-e m�r a cikket. Mert ha igen, akkor nyilv�n ki van borulva, �s vigasztal�sra szorul. Gondolkod�s n�lk�l rohantam fel az emeletre, �s Isabelle szob�j�ba mentem, de �resen �llt az �gya. Kerestem Angel mellett a vend�gszob�ban, de Angel sem volt ott. Ezut�n Bill szob�j�ba mentem, �s a nagy francia�gyon ott tal�ltam Isabelle-t �s Angelt, amint Billt �lelve alszanak. Egy pillanatra f�lt�kenys�g mart bel�m, de most nem volt id� ezzel foglalkozni. Isabelle mell� l�ptem, �s nem t�l finoman r�zogatni kezdtem.

- Isa, �bredj! �bredj! – suttogtam neki, mert nem akartam a m�sik kett�t is felverni. Isabelle nem mozdult, az�rt kicsit hangosabban sz�ltam, mire kinyitotta a szem�t.

- Mi van? – morogta �lmosan.

- Baj van, gyere! – s�rgettem, de egyenl�re nem adtam b�vebb magyar�zatot.

- Megyek m�r – s�hajtotta, �s kim�szott az �gyb�l. Megnyugodva konstat�ltam, hogy legal�bb fel van �lt�zve, teh�t val�sz�n�leg nem volt semmi Billel. �s�tozva k�vetett a konyh�ba, lehuppant egy sz�kre, �s k�rd�n n�zett r�m.

- Na mi az a nagy baj?

- Ez – adtam oda neki az �js�got. Olvasni kezdte, �s minden mondatn�l egyre nagyobbra kerekedett a szeme.

- Ezt nem hiszem el! Hogy tehetett ilyet? Szeg�ny Sabrina…

- Pont ez az. Sabrina. Nem tudom, hogy l�thatta-e m�r, de ha igen, akkor biztos sz�ks�ge van r�nk. Ha meg m�g nem olvasta, akkor j� lenne, ha ott lenn�nk, amikor megtudja.

- Ok�, menj�nk – b�lintott, �s m�r �llt is fel a sz�kr�l, de a mondta k�zep�n megmerevedett, �s csak pislogott r�m.

- Mi van? Mozdulj m�r!

- M�r nem haragszol? – k�rdezte f�l�nken.

- Gustavra? Dehogynem! – v�laszoltam, pedig tudtam, hogy nem erre k�v�ncsi.

- Nem r�. R�m.

- M�r nem haragszom – mondtam ki halkan, �s l�ttam rajta a megk�nnyebb�l�st. Pedig ez nem volt teljesen igaz. Haragudtam r�, �s f�jt m�g. Nagyon. De tudtam, hogy ezen t�l kell l�pnem, vagy soha nem leszek boldog m�r.

- Akkor megbocs�tasz? �s minden a r�gi lesz?

- Nem. M�r semmi nem lesz a r�gi. De a testv�rem vagy, �s szeretlek.

- Akkor…?

- Megbocs�tok, de… Na mindegy. Megbocs�tok, ez a l�nyeg.

- K�sz�n�m – n�zett r�m komolyan, de az �r�mt�l csillog� szemekkel. Meg�lelt�k egym�st, azt�n lassan elengedett. – Gyere, menj�nk Sabrin�hoz.

Felment�nk a szob�inkba, �s gyorsan fel�lt�zt�nk. Tom m�g mindig aludt, �sszeg�mb�ly�dve. Elmosolyodtam a l�tv�nyt�l, �s nem �lltam meg, hogy ne adjak neki m�g egy puszit. Most m�r hat�rozottan �reztem, hogy meleg a homloka, de azt�n megjelent Isa az ajt�ban, �s �n egy aggodalmas pillant�s ut�n otthagytam a szerelmemet. Gustav �s Sabrina nem laktak messze t�l�nk, �gy gyalog s�t�ltunk od�ig. �tk�zben besz�lgett�nk is, de csak semleges t�m�kr�l, �vatosan ker�lgetve egym�st. F�k�ppen Angel volt a t�ma, sokat mes�ltem r�la Isabelle-nek. Mikor oda�rt�nk Gustav�k h�za el�, becsengettem. Sokat kellett v�rnunk, mire mozg�st hallottunk. V�g�l Sabrina s�r�st�l kiv�r�s�d�tt szemekkel ajt�t nyitott. 

- Gondolom, ez�rt j�ttetek – mondta k�sz�n�s helyett, a kez�ben szorongatott �sszegy�rt �js�gra mutatva. Nem volt �rtelme tagadni, ez�rt b�lintottunk.

- Igen. Ezek szerint m�r l�ttad. Gustav? – k�rdezte meg Isa f�lve.

- Kor�n elment, azt mondta dolga van. Most m�r tudom, hogy mi lehet az… - lengette meg megint az �js�got. – Csak akkor m�g nem l�ttam ezt. Gyertek be!

Bement�nk, le�lt�nk a nappaliban, �s v�rakoz�an n�zt�nk Sabrin�ra, aki lassan besz�lni kezdett.

- M�lt p�nteken azt mondta, hogy csocs�zni megy a r�gi haverjaival… �s �n persze elhittem neki, mi�rt ne hittem volna? Mondjuk az gyan�s volt, hogy csak reggel j�tt haza, de azt mondta, hogy nem akart pi�san vezetni, �s egy haverj�n�l aludt, �n meg m�g �r�ltem is neki, hogy ilyen �vatos… Hogy tehette ezt velem? Pont most, amikor… - s�rta el mag�t �jra. Odament�nk, �s meg�lelt�k. Mikor kicsit megnyugodott, Isabelle megk�rdezte:

- Hogy �rtetted azt, hogy pont most?

- Azt hiszem, terhes vagyok… - �rkezett a megd�bbent� v�lasz.