- Na itt vagyunk – �lltunk meg Bill �s Isa el�tt.

- V�gre – morgott Bill.

- Nyugi m�r, mehet�nk.

- Induljunk, mert �hen halok – jegyezte meg Isabelle.

- Hova megy�nk? – k�rdeztem.

- Majd megl�tj�tok… - v�laszolta Tom mosolyogva. V�gre elindultunk. Tom az �n kezemet fogta, Bill pedig – egy gyors oldalpillant�s ut�n – megragadta Isa kez�t. Be�lt�nk egy taxiba, ami v�g�l egy eleg�ns �tterem el�tt �llt meg. �mulva n�zt�nk k�r�l, amikor bel�pt�nk, hiszen a testv�rem �s �n nem voltunk hozz�szokva ehhez a k�rnyezethez, Tom �s Bill viszont nem zavartatta mag�t.

- Tom – n�ztem r� zavartan. – Nem t�lz�s ez egy kicsit?

- Dehogy, ez a minimum, amit meg�rdemeltek – v�laszolta, azt�n halkan odas�gta. – Na meg az eljegyz�s�nket is meg kell �nnepelni….

- Most akarod elmondani nekik? – suttogtam.

- Persze, mire v�rjunk?

- H�t v�g�lis… Ok� – vontam meg a v�llam.

Ek�zben a pinc�r h�travezetett minket egy k�l�nterembe, �s kit�rta el�tt�nk az ajt�t.

- Menjetek csak el�re – mondta mosolyogva Bill. Isabelle �s �n egy�tt ment�nk be.

- Boldog sz�linapot! – hallatszott, ahogy bel�pt�nk. Csod�lkozva n�zt�nk k�r�l. A teremben egy hossz� asztal �llt, k�r�l�tte pedig a bar�taink. Georg �s Dorina, Gusti �s Sabrina, David �s Jenny, Andreas �s Laura �s Angel. Elkezdt�k �nekelni a Happy birthday-t, mi pedig nevetve �s meghatva n�zt�nk k�rbe. A dal ut�n sorban odaj�ttek, puszit adtak, �s aj�nd�kokat nyomtak a kez�nkbe. Azt�n mindenki le�lt a hely�re, mi meg kibontottuk az aj�nd�kainkat. Nevetve mutogattuk egym�snak, amiket kaptunk. Azt�n mikor ezzel v�gezt�nk, Tom sz�lt az ajt�ban diszkr�ten meg�ll� pinc�rnek, hogy hozzon pezsg�t. Az ital meg is �rkezett, �s koccintottunk.

- Isabelle-re �s Petr�ra! – mondt�k. De m�g miel�tt ittunk volna, Tom megsz�lalt.

- V�rjatok, valamit szeretn�nk bejelenteni!

Mindenki v�rakoz�n n�zett Tomra, �n pedig odal�ptem mell�.

- Akarod te elmondani? – k�rdezte halkan Tom. Megr�ztam a fejem.

- Mondd csak te – v�laszoltam, �s megfogtam a kez�t.

- Sz�val: eljegyeztem Petr�t – jelentette be egy is hat�ssz�net ut�n Tom.

N�ma csend a teremben, azt�n egy f�ls�rt� cs�r�mp�l�s. Mindenki a hang ir�ny�ba kapta a fej�t. Bill szoborr� merevedve �llt, �s a leejtett pezsg�spohara szil�nkjait b�multa. M�g mindig zavart csend, azt�n Gustav sz�lalt meg, hogy oldja a fesz�lts�get.

- Gratul�lok! – mondta mosolyogva. Ez a t�bbieket is kiz�kkentette a k�bulatb�l, �s mindenki gratul�lt. A nagy hangzavarban senki nem vette �szre, csak �n, hogy Bill kiosont a teremb�l. Besz�lni akartam vele, ez�rt sz�ltam Tomnak, hogy kimegyek a mosd�ba.

- Mindj�rt j�v�k – s�gtam neki, �s egy cs�kot leheltem az ajk�ra.

- Ok� kicsim, menj csak – mondta, �s visszafordult Georghoz, akivel addig besz�lgetett.

Fel�lltam, �s kis�t�ltam, de nem a mosd� fel� indultam, hanem a h�ts� kij�rat fel� vettem az ir�nyt. Nem is t�vedtem, mert amint kil�ptem az ajt�n, az els� amit megpillantottam, Bill volt, aki a h�t�t a falnak t�masztva guggolt a sik�torban. Leguggoltam mell�, �s meg�rintettem a v�ll�t.

- Bill! – sz�l�tottam meg, mire felemelte k�nnyt�l �z� arc�t.