- Jaj apa, �n nem s�rok! Csak belement valami a szemembe – tiltakoztam elsz�ntan.

- Engel! – olyan szigor�an csengett a hangja, hogy �sszerezzentem.

- Apa, hidd el, nincs semmi baj! – mondtam m�r valamivel er�tlenebb�l.

- Ugye nem egy fi� miatt vagy ilyen?

- Dehogy! Tudod, hogy nem foglalkozok fi�kkal! – hazudtam gyenge hangon.

- Helyes, ez maradjon is �gy!

- Igen apa – v�laszoltam lehajtott fejjel.

- Nem az�rt mondom ezt, hogy boldogtalan legy�l, �ppen ellenkez�leg! Tudod, hogy a szerelem csak f�jdalmat okoz…

- Tudom apa – mondtam, m�g mindig a padl�t b�mulva. Pedig honnan is tudhattam volna? Hiszen eddig csak ap�m besz�lt r�la, �n magam m�g soha nem �reztem, eg�szen mostan�ig.

- Rendben, kisl�nyom – �llt fel apa. – De figyelmeztetlek, hogy ha t�nyleg egy fi� miatt vagy ilyen, azt �gyis meg fogom tudni. Most mennem kell, fontos t�rgyal�som lesz.

- Szia apa!

Apa kiment, �n pedig megk�nnyebb�lve d�ltem vissza a p�rn�imra. Ezt meg�sztam. De k�rd�ses, hogy meddig tudom m�g titkolni. �s mi az, hogy �gyis megtudja? Aprilchen! A Siegler csal�ddal nagyon j�ban vagyunk, bar�ts�g �s �zleti kapcsolat egyar�nt van k�zt�nk. Apa b�rmikor megk�rdezheti Aprilt, hogy tud-e valamit r�lam. Besz�lnem kell vele! De mindegy, r��r a suliban is, addig nem lehet baj. Fel�lt�ztem, reggeliztem, azt�n elindultam a suliba. Szerencs�re egyb�l megl�ttam Aprilchent.

- Szia! – mentem oda hozz�. A szok�sos k�t puszi ut�n megk�rdeztem. – Ugye nem besz�lt�l mostan�ban az ap�mmal?

- De, ma reggel felh�vott – v�laszolta �rtatlanul. Basszus!

- �s mir�l besz�ltetek? – k�rdeztem, nyugalmat er�ltetve magamra.

- R�lad k�rdezett. Agg�dott, hogy nem t�rt�nt-e mostan�ban valami, mert megv�ltozt�l.

- Teh�t m�gse hitt nekem… - motyogtam. L�ttam April k�rd� tekintet�t. – Mit mondt�l neki?

- Csak azt, hogy tetszik neked egy sr�c…

- A francba, de mi�rt? Csak te tudtad, hogy tetszik, mi�rt kellett el�rulnod? Azt is elmondtad, hogy ki?

- Ne haragudj, nem tudtam, hogy titok… - pislogott r�m b�ntudatosan bar�tn�m. Nem hatott meg az �rtatlan pillant�s.

- Mit gondolsz, mi�rt tagadtam le m�g a csajok el�tt is?

- De mi�rt olyan nagy baj, hogy megtudta az ap�d?

- Mert nem lehetek szerelmes! – v�gtam oda d�h�sen.

- De…

- Ne mondj semmit! – fojtottam bel� a sz�t, �s otthagytam. Most mi lesz? Haragudtam Aprilchenre, ami�rt el�rult, haragudtam ap�mra, ami�rt k�mkedik ut�nam, �s haragudtam magamra is, ami�rt ilyen ostoba vagyok.

- Hello Engel, miz�js? – j�tt oda Norah �s Jeanette.

- Semmi j� – morogtam nem t�l bar�ts�gosan. Ek�zben megj�tt Tina, Isa, Wick �s Sabrina is. Csak Aprilchen hi�nyzott a nagy csapatb�l. A t�bbiek �l�nk besz�lget�sbe mer�ltek, �n viszont nem b�rtam elviselni a fecseg�st, �s �szrev�tlen�l otthagytam �ket.