Georg teljesen őszintén: a BRAVO interjújában a Tokio Hotel basszusgitárosa megmutatja a szelíd oldalát…

Egy nyugodt ember a háttérben. Aki mindig tiszta fejjel gondolkodik. Georg, a Tokio Hotel basszusgitárosa (március 31-én lesz 20 éves), nem csak a legidősebb tagja a bandának, hanem a legnyugodtabb is. De valóban ennyire hanyag, mint amilyennek tűnik? A BRAVO meg akarta ezt tudni, ezért elcsíptük Georgot a banda titkos próbáján, ahol éppen Billel (17), Tommal (17) és Gustavval (18) a banda április 13-án rajtoló Németországi turnéjára készültek.

BRAVO: Te vagy a legidősebb a Tokio Hotelben. A legokosabb is?

Georg: A legokosabb köztünk tulajdonképpen Gustav. Noha én is törekszem erre, mégiscsak elég sok hülyeséget csinálok.

BRAVO: Felügyelsz a többiekre?

Georg: Egyáltalán nem. Nagyon távol áll tőlem, hogy eljátsszam a banda apját, és gyámkodjak a többiek felett. Soha nem mondom meg nekik, hogy mit kéne csinálniuk, a saját hibáikból kell tanulniuk.

BRAVO: Nem találod néha túl gyerekesnek a többieket?

Georg: Soha! Már hét éve folyton együtt lógunk, és teljesen azonos hullámhosszon vagyunk. Vagy a többiek koraérettek, vagy én vagyok ennyire visszamaradott (nevet). Valószínűleg egyszerűen valahol félúton találkoztunk.

BRAVO: Nagyon lazának tűnsz – hogyan írnád le önmagad?

Georg: … (nevet) Nem, őszintén: tulajdonképpen elég félénk vagyok. De nagyon szeretek bulizni is. És természetesen a zene az első számomra.

BRAVO: A fotózásokon szinte soha nem mosolyogsz. Tudsz egyáltalán vidám lenni?

Georg: Persze, csak ez nálam nem parancsszóra megy. Csak akkor nevetek, ha tényleg vidám vagyok.

BRAVO: Min tudsz nevetni?

Georg: Nem annyira a tévékomédiákon, inkább a vicces helyzeteken. Legtöbbször saját magamon kell nevetnem, amilyen szerencsétlen vagyok. Ha két méterre van tőlem egy tálka, abba is tuti, hogy belelépek. Ez velem született. Bill, Tom és Gustav mindig kiröhögnek.

BRAVO: Mi a legnagyobb erősséged?

Georg: Hogy nagyon higgadt vagyok. Mindig nyugodt tudok maradni, és mindent még egyszer nyugodtan végiggondolni. És a további erősségem: a pontosság (nevet).

BRAVO: Most ironikus voltál…

Georg: Valóban. Próbálok ezen változtatni. De reggelente egyszerűen nem bírok kimászni az ágyból. Én vagyok az egyetlen, akit hárman hívnak fel, hogy felébresszék, mert különben nem tudnék felkelni. Odamegyek a telefonhoz, beleszólok, hogy ébren vagyok, aztán visszafekszem, és tovább alszom. Fogalmam sincs, hogy ez miért van így. Egyáltalán nem bírom elviselni mások pontatlanságát.

BRAVO: Hogyan viseled azt, hogy mindig Bill és Tom állnak az előtérben?

Georg: Teljesen rendben van ez így. Minden bandának van frontembere, és ez nálunk természetesen Bill. Tulajdonképpen igazán nehéz a dolga. Én inkább meghúzódom a háttérben, és jól érzem magam így. Örülök, hogy a bandának ez most egy ilyen szép időszak.

BRAVO: Ki az, akivel a legjobban megértitek egymást a bandából?

Georg: Mi mindannyian megosztunk mindent egymással. Nincs olyan, akire nem bíznám rá a titkaim. Mindhárom srác nagyon jó barátom, és mindegyikük nagyon közel áll hozzám.

BRAVO: A Tokio Hotelen túl is van életed?

Georg: Mindenképpen. Fontos számomra, hogy olyan barátaim is legyenek, akik nem tartoznak a bandához. Így teljesen ki tudok kapcsolni, ha szabadidőm van. Még megvannak a régi barátaim Magdeburgban, akikkel tartom a kapcsolatot, még akkor is, amikor úton vagyunk. Ők nagyon fontosak nekem.

BRAVO: Mit csinálnál ma, ha a Tokio Hotel nem létezne?

Georg: Az érettségi után letenném a szakvizsgámat is. Aztán megpróbálnék még valamit tanulni. Régebben fogorvos akartam lenni – ma ezt már egyáltalán nem tudom elképzelni. Ami még különösen érdekel, az a pszihológia. Azzal szívesen foglalkoznék.

BRAVO: Mi fontos neked az életben?

Georg: Az első helyen a családom áll, utána a banda, és a barátaim. A háziállataim is nagyon fontosak nekem. Egy kutyám és egy macskám van. Mivel egyetlen gyerek vagyok, tulajdonképpen ők a testvéreim.

BRAVO: Romantikus vagy?

Georg: Ha közel kerülök egy lányhoz, akkor nagyon romantikus vagyok. Szeretem a gyertyafényes vacsikat, szívesen állítok fel gyertyákat. Szeretem a meglepetéseket. Mindig eszembe jut valami.

BRAVO: Mikor voltál utoljára szerelmes?

Georg: Már nagyon régen. Ha jobban belegondolok, úgy igazán még sose voltam szerelmes. Ha megtaláltam volna már az igaz szerelmet, akkor még mindig együtt lennék vele. Persze volt már, hogy belebolondultam valakibe, akit édesnek találtam.

BRAVO: Szeretnél barátnőt?

Georg: Jelenleg elég nehezen tudnám elképzelni. De azt hiszem, ha a nagy szerelem jön, akkor minden rendben lesz. Nem keresem a szerelmet, ha el kell jönnie, úgyis megtalál.

BRAVO: Milyen csajok tetszenek neked?

Georg: Nincsen különösebben ideálom. Egyszerűen egy nyitott, kedves embernek kell lennie, akivel jó együtt lenni.

BRAVO: Mi a legnagyobb kívánságod a jövőre vonatkozóan?

Georg: Éppen a turné-előkészületek kellős közepén vagyunk. Azt kívánom, hogy a koncerteken minden rendben menjen, ne legyünk betegek, és hogy a rajongóinknak igazán szuper élményeket nyújthassunk.