Azt�n hamar r�tal�lt a hangj�ra.

- �s akkor mi van? – k�rdezte flegm�n. – Ezt �gy mondtad, mintha valami kir�lyn� lenn�l…

Legsz�vesebben felpofoztam volna! De ink�bb valami frapp�ns v�lasz ut�n kutattam.

- Ja igen, elfelejtettem volna mondani? Sz�l�ts csak J�gkir�lyn�nek…

- Ha lehetne, ink�bb nem sz�l�tan�lak sehogy… – morogta n�h�ny szapor�bb pislog�s ut�n. – Mit keresek itt?

- Az ap�m raboltatott el – v�laszoltam teljes nyugalommal.

Megint az a n�z�s. Mint aki nem tudja, hogy j�l hallotta-e.

- �s… ha szabadna tudnom, mi a b�d�s francnak kellek �n az ap�dnak? V�lts�gd�jat akar, vagy mi?

Musz�j volt felnevetnem, amire felkapta a fej�t, �s most n�zett meg el�sz�r alaposabban. �reztem, ahogyan v�gigm�r, �s b�r a gyomrom g�rcsben volt, hogy vajon mi lesz a szemle eredm�nye, rezzen�stelen arccal �lltam a tekintet�t.

- Nem kell a p�nzed…

- Na ne mondd, mindenkinek az kellene…

- Nek�nk ugyan nem. Kicsit t�bb van bel�le, mint nektek – jegyeztem meg t�rgyilagosan.

- Akkor meg…? – �rtetlenkedett. – Mi�rt vagyok itt?

- Nem tudom pontosan – v�laszoltam teljesen �szint�n. Hiszen t�nyleg csak annyit tudtam, hogy apa az�rt hozatta ide Tomot, hogy �n megismerjem, �s ki�br�nduljak bel�le. De az a rejt�lyes megjegyz�s, hogy megvannak a tervei vele… Ez zavarbaejtett.

- Rajong� vagy? – v�ltott t�m�t hirtelen.

- Mif�le k�rd�s ez?

- Egy teljesen egyszer�, eld�ntend� k�rd�s. V�laszolj!

- Ne parancsolgass! Nem vagy abban a helyzetben – utaltam finoman arra, hogy � bizony fogoly itt. Furcsa m�don, annak ellen�re, hogy bosszantott egy kicsit, hogy ilyen flegma, m�gis tetszett a magabiztoss�ga. M�g ebben a helyzetben is l�tszott rajta, hogy � uralja a terepet. Most, hogy �gy szemt�l szemben �lltam vele, az �rzelmeim viharosan v�ltakoztak ir�nta. Egyik percben legsz�vesebben felpofoztam volna, a m�sikban viszont…

- J�l van… Akkor m�shogyan k�rdezem. Lenn�l oly kegyes, hogy el�rulnod nekem, szereted-e a zen�nket? – k�rdezte g�nyos udvariass�ggal. Nos, ez olyan pillanat volt, hogy sz�vem szerint j�tt volna az a bizonyos pofon…

- Ha azt mondom, hogy nem, akkor �sszeomlasz? – k�rdeztem nem kevesebb g�nnyal.

- Hm?

- Nyilv�nval�an azt gondolod, hogy mindenki im�d titeket, els�sorban persze t�ged, �s hogy nem l�tezhet olyan tizen�ves l�ny, aki nem �lvez el a puszta t�nyt�l, hogy veled egy leveg�t sz�vhat… - fejtettem ki b�vebben az im�nti visszav�g�somat a gyeng�bbek, jelen esetben Tom kedv��rt.

- H�t tulajdonk�ppen pontosan �gy �ll a helyzet – jelentette ki r�vid gondolkod�s ut�n, �s l�tszott, hogy �gy is gondolja. Tudtam, hogy igaza van. Kevesen lettek volna k�pesek ellen�llni neki. – Nem hinn�m, hogy te kiv�tel vagy…

Nan�, hogy nem vagyok kiv�tel, de ezt � nem fogja megtudni…

- Ki kell, hogy �br�nd�tsalak…

- Ne hazudj! – v�gott a szavamba. – J�l eml�kszem a cs�kodra.

- Biztosan csak hallucin�lt�l – jegyeztem meg mosolyogva. – Tudod, az er�s �t�s ut�ni sokkhat�s…

- Angyalk�m, nem szeretem, ha h�ly�nek n�znek…

- Maradjunk az Engeln�l. Egy�bk�nt meg ha nem adn�l r� okot, nem n�zn�lek h�ly�nek.

- Sz�val azt �ll�tod, hogy nem cs�kolt�l meg? – k�rdezte halkan, mik�zben felt�p�szkodott az �gyr�l. Oda�llt el�m, �s eg�sz k�zelr�l n�zett r�m. Megsz�d�ltem a k�zels�g�t�l, de tartottam magam.

- Azt – feleltem nyugodtan, mire megszor�totta a karomat, �s k�zelebb h�zott mag�hoz. – M�gis mit csin�lsz? – �rdekl�dtem, mik�zben pr�b�ltam kiszabadulni.

- Eml�keztetlek, hogyan is volt…

Hozz�mhajolt, �s eg�sz puh�n hozz��rintette a sz�mhoz az ajkait. Nem csin�lt semmi m�st, csak �gy �lltunk egy hossz� pillanatig, de azt k�v�ntam, soha ne �rjen v�get ez az �rz�s. T�bbet akartam bel�le, de mire elsz�ntam magam a cselekv�sre, ny�lt az ajt�, �n pedig ell�ktem Tomot magamt�l. Az ajt�ban ap�m �llt, egy aff�le ver�leg�ny k�s�ret�ben. Tudtam, hogy mindent l�tott, mert nagyon d�h�snek t�nt. Csak a szem�vel intett a m�sik f�rfinak, aki elindult Tom fel�, akin nem l�tszott, hogy megijedt volna, de a kezei �k�lbe szorultak. Mintha lass�tott felv�telt n�ztem volna, l�ttam, ahogyan a pasi felemeli a kez�t, hogy meg�sse Tomot, mire �n egy hirtelen �tlett�l, vagy tal�n �rz�st�l vez�relve el�l�ptem. Hallottam ap�m hangj�t, amint azt ki�ltja: „Ne!”, de m�r k�s� volt, a Tomnak sz�nt �t�s engem tal�lt meg, �s minden els�t�t�lt.