Ahogyan l�ttam Tomot a f�ld�n fek�dni, teljesen elvesztettem a fejem. Egy pillanatra bevillant, hogy ezt a pofont nekem sz�nt�k, �s hogy ha Tom nem �ll el�m, akkor most �n fek�dn�k ott. Igazs�g szerint sokkal jobban �r�ltem volna ennek a verzi�nak, mint hogy �gy kelljen l�tnom a szerelmemet. Hirtelen kih�ztam magam, �s olyan gy�l�lettel n�ztem ap�mra, amin m�g � is meglep�d�tt. Egy darabig csak m�regett�k egym�st, d�h�sen farkasszemet n�zve, azt�n � volt az aki megh�tr�lt, mert nem b�rta elviselni a tekintetemb�l �rad� heves ut�latot. Gy�ztem, b�r sz�nalmas �s apr�cska diadal volt ez. Intett Martinnak, �s elhagyt�k a szob�t, de nem mulasztott�k el hangosan becsapni maguk m�g�tt az ajt�t, mintegy eml�keztetve arra, hogy rab vagyok a tulajdon h�zamban. Eg�szen addig tartottam magam, am�g ki nem mentek, csak ut�na rogytam le a padl�ra Tom mell�. Az arc�t simogattam, �s s�rva k�ny�r�gtem neki, hogy t�rjen mag�hoz.

- Tom, k�rlek, �bredj fel! - Semmi reakci�, tov�bbra is s�padtan fek�dt a f�ld�n. Kezdtem p�nikba esni, azt�n j�tt az isteni szikra… Hiszen ez m�r bej�tt egyszer! Az arc�hoz hajoltam, �s egy l�gy puszit nyomtam a sz�j�ra. M�g mindig nem moccant, ez�rt er�sebben cs�koltam. Behunytam a szemem, �s elvesztem az �rz�sben, �szre sem vettem, hogy mikor kezdte el viszonozni a cs�kot, de amikor kinyitottam a szemem, �szrevettem, hogy a szeme r�snyire nyitva van, �s engem figyel. Gyorsan elszakadtam t�le, �s let�madtam.

- H�, mi�rt nem sz�lt�l, hogy magadhoz t�rt�l?

- Tal�n az�rt, mert tele volt a sz�m… - vigyorgott er�tlen�l, mik�zben felt�maszkodott a k�ny�k�re.

- H�lye – n�ztem r� szemreh�ny�n. – Tudod mennyire agg�dtam?

- Sz�val agg�dt�l miattam? – vigyorgott m�g jobban.

- Persze hogy agg�dtam – v�gtam r�. – Mi�rt �llt�l el�m?

- Nem tudom… - n�zett r�m elgondolkodva. – Tal�n az�rt, mert elvb�l nem b�rom elviselni, ha egy l�nyt b�ntanak. Vagy tal�n… nem is tudom… - itt elhallgatott, �s olyan tekintettel n�zett r�m, amibe belepirultam. Nem is �lltam sok�ig a tekintet�t.

- Ne n�zz m�r �gy r�m – k�rtem.

- Mi�rt ne?

- Mert zavarba hozol – vallottam be halkan, azt�n terelni kezdtem a t�m�t. – Hogy �rzed magad? El�g nagyot kapt�l… �s megint miattam – tettem hozz� szomor�an.

- Nem a te hib�d volt. Milyen apa az, aki k�pes ezt tenni a saj�t l�ny�val? – tette fel d�h�sen a k�lt�i k�rd�st, amire egyik�nk sem tudta a v�laszt.

- Tom, ap�m eddig norm�lis volt. Nem tudom, mi �t�tt bel�, de teljesen meg�r�lt… Eddig im�dtuk egym�st, �s szinte mindent meg tudtunk besz�lni, de most… f�lek t�le – vallottam be, mire Tom sz� n�lk�l mag�hoz h�zott.

- Nem kell f�lned. Itt vagyok, veled. Ha akarod.

- Igen, akarom – s�gtam neki, mik�zben m�g jobban hozz�b�jtam. H�t itt voltunk megint, �jabb fegyversz�netet k�tve, �s egym�sra t�maszkodva, de tudtuk, hogy ez a b�ke t�r�keny, hiszen mindketten egyform�n makacsok voltunk, �s ennyi id� is el�g volt, hogy bel�ssuk, az egym�shoz val� viszonyunk alakul�sa nagyj�b�l egy l�p�s el�re, �s kett� h�tra. M�gis sz�ks�g�nk volt egym�sra, valami kapaszkod�ra, �s ezt csak egym�sban tal�lhattuk meg. �s mik�zben mi egy pince m�ly�n �lt�nk, egym�st szorosan �t�lelve, �s er�t mer�tve a m�sikb�l, a k�lvil�gban is zajlottak az esem�nyek.

Egy fekete haj� fi� r�tta k�ts�gbeesetten Berlin utc�it, elvesztett m�sik fel�t keresve, amikor bele�tk�z�tt valakibe, �s az �tk�z�st�l mindketten a f�ldre zuhantak…