20. rész
Engel 2007.06.05. 15:32
"Fogadjunk, hogy soha..."
- Tulajdonképpen mit akarsz tőlem? – kérdeztem Tomot, miközben elgondolkozva néztem fel rá.
- Hááát… - kezdte a jellegzetesen Tomos vigyorral, és az ágy felé pislogott.
- Felejtsd el – közöltem vele nyugodtan, mielőtt még túlságosan belemerült volna a fantáziálgatásba.
- Most mért? – nézett rám nagy szemekkel.
- Nem fogok veled lefeküdni soha az életben! - jelentettem ki. Már kezdtem ideges lenni. Ez a szex-téma amúgy is mindig kiborított, nem értettem, hogy miért ekörül forog minden.
- Soha ne mondd, hogy soha… - mosolygott Tom.
Nem is válaszoltam, csak a szemeimet forgattam.
- Pedig hidd el, jó lenne… Nem véletlenül Sexgott a becenevem… - fűzött tovább vigyorogva, és nem tudtam eldönteni, hogy most komolyan gondolja, vagy csak húzni akar…
- Ha-ha… Ezt melyik éjjel álmodtad?
- Hé, ezt több száz lány tudja bizonyítani!
- Több száz? Na ne röhögtess… - mondtam gúnyosan.
- Na jó, lehet, hogy csak ötven-hatvan volt… - ismerte be. – De azoknak a maximumot nyújtottam…
- Ja persze, mert ők attól a ténytől elélveztek, hogy egyáltalán rájuk néztél…
- Tehetek én róla, hogy ilyen hatással vagyok a nőkre? – nevetett elégedetten.
- Bocsi, elfelejtettem, hogy te vagy a nagy Tom Kaulitz… Mr. Ellenállhatatlan… Pfff…
- Hiszen te sem tudsz ellenállni nekem – jelentette ki rendkívül szerényen.
- Dehogynem, eddig egész jól sikerült. Végülis nem ugrottam fejest az ágyadba…
- Dehogynem, végülis együtt aludtunk… És ez több, mint amit a legtöbb lány elmondhat magáról. Ami meg a szexet illeti… Ami késik, nem múlik, kislány…
- Kislány a nénikéd… Amúgy meg arra várhatsz…
- Akarsz fogadni?
- Hm?
- Te magad fogod akarni… Még csak elcsábítanom se kell téged. Te fogod kérni, hogy fektesselek le.
- Te nem vagy normális – kerekedett el a szemem.
- És élvezni fogod. Nincs rá szó, hogy mennyire… - folytatta nyugodtan. Én meg köpni-nyelni nem tudtam.
- Egókirály… - morogtam halkan, de ő persze meghallotta.
- Ez nem egó kérdése… Ezek tények – vigyorgott továbbra is. – Na, mersz fogadni velem? Vagy annyira mégse vagy biztos az önuralmadban?
- Drágaságom, nem véletlenül Jégkirálynő a becenevem…
- Akkor mi legyen a tét?
- Várj, kéne valami határidő.
- Nekem elég három hónap is. Addigra már rég az enyém leszel…
- Micsoda önbizalom… De benne vagyok.
- Akkor megegyeztünk. Tehát a tét?
- Hm… Aprilchen teljesen odavan Billért. Ha nyerek, bemutatod neki.
- Ez nem is nehéz… Rendben. Ha pedig én nyerek… Akkor bármit megteszel, amit csak akarok.
- Oké – mondtam magabiztosan. Odanyújtottam a kezem, Tom pedig határozottan megrázta. De a kézfogás után magához rántott, és megcsókolt, de úgy, mint eddig még soha. Minden porcikám belebizsergett, és ezt ő is érezte.
- Na látod… - mondta mosolyogva. – Egyébként arra is fogadni mernék, hogy jobb vagyok az ágyban, mint az összes eddigi pasid…
- Nincs összehasonlítási alapom – szaladt ki a számon. Tom először kicsit meghökkenve nézett rám, aztán elvigyorodott.
- Lám-lám, mik ki nem derülnek… Kislány… - súgta a fülembe.
|