151. rsz
Princessa 2007.07.30. 14:50
Egymshoz bjva fekdtnk az gyon, bksen szuszogva, mikzben semmisgekrl beszlgettnk. De az idillt hangos ajtcsapds szaktotta flbe.
- Engel! – Kornlia vgtatott be a szobba, s lehuppant az gy szlre, Tomot figyelmen kvl hagyva.
- Mi van kislny? – krdezte tle Tom, hogy felhvja magra a figyelmet. – ldz valaki?
- Bill… - lihegte Kornlia.
- Mi trtnt? – krdeztem n is.
- Bill… Megcskolt!
Hopp. Ez egy csppet meglepett. Nem hittem volna, hogy ez ilyen hamar bekvetkezik. Egy msodpercre fltkenysg mart belm, de aztn egy Tomra vetett pillants utn rjttem, hogy erre semmi okom, hiszen a vilg legdesebb pasija az enym.
- Aha… Erre te?
- Megpofoztam s elszaladtam – vallotta be szgyenlsen.
- Megpofoztad? – vigyorgott Tom krrvenden, mire n oldalba lktem.
- De mirt csinltad? Azt hittem tetszik neked!
- Tetszik is, csak… megijedtem…
- Ilyen ijeszten cskol? – krdezte Tom mg mindig vigyorogva.
- Tom, fejezd be! – szltam r.
- Jl van, meg se szlalok – srtdtt be.
- Kszi – mosolyogtam r, figyelmen kvl hagyva a hisztit, majd jra Kornlihoz fordultam: - Szval hogy volt?
Tom felllt, s egy hangos ajtcsapds ksretben elhagyta a szobt.
- Ne is foglalkozz vele, majd megbkl… Meslj csak!
- Szval nekeltnk, s valahogy egyre kzelebb ltnk egymshoz, s aztn egyszeren csak… megcskolt!
- Igen, ezt mr mondtad…
- Aztn meg ellktem magamtl, lekevertem neki egy pofont, s otthagytam.
- s… legalbb j volt? – kockztattam meg a krdst, nem mintha nem tudtam volna elre a vlaszt, hiszen ahogyan Bill cskol… Azt csak Tom cskja mlhatja fell.
- Igen, nagyon is… - vallotta be Kornlia halkan.
- Akkor mi a baj?
- Nem tudom, rted? Fogalmam sincs! – fakadt ki. – Taln tl j volt… Tl sok mindent reztem kzben. Ijeszt…
- Tudom mire gondolsz… - mondtam nagy shajjal. – n is ezt reztem rgebben.
- Mr nem? – nzett rm aggodalmasan, mire magamhoz hztam, s megsimogattam a fejt.
- Nem kicsim, ne aggdj emiatt. Nekem Tom a legfontosabb.
- Akkor j – nyugodott meg, s tovbbra is csak bjt hozzm. – Engel…
- Igen?
- Azt hiszem, szeretem… - suttogta.
|