- Nem haragszom! – mondtuk szint�n egyszerre. Azt�n mindketten nevetni kezdt�nk, �s �n odas�t�ltam az �gyhoz. Tom h�vogat�an t�rta ki a karj�t fel�m, �s azt�n szorosan mag�hoz �lelt. Nagyokat l�legeztem, hogy min�l jobban magamba sz�vhassam az illat�t. Valami furcsa �rz�s fogott el, valami, ami a b�cs�z�shoz hasonl�t. �reztem, hogy van valami, amit nem mond el nekem.

- Tom! – kezdtem gyanakv�an.

- Igen? – s�hajtott nagyot.

- Mi a baj?

- Semmi – v�gta r�, de nem n�zett a szemembe.

- Tom!

- Na j�… �gyis el kell mondanom. Holnaput�n el kell menn�nk egy j�t�konys�gi koncertsorozatra Franciaorsz�gba.

- Koncertsorozat?

- Igen, h�t koncert.

- H�t koncert? De h�t egy h�t m�lva kar�csony! Addigra ugye…?

- Ne agg�dj, addigra visszaj�v�nk – jelentette ki, de valami�rt nem �reztem �szint�nek a hangj�t.

- Biztos? Tom, meg�g�red?

- Meg�g�rem – s�hajtotta. – Legsz�vesebben magammal vinn�lek, de…

- Jost nem engedi, ugye?

- H�t nem. Pedig…

- Elegem van m�r bel�le! – kezdtem hisztizni. Tom �t akart �lelni, de �n kit�ptem magamat a karjaib�l. – Most �szint�n, mi�rt hagyj�tok, hogy dr�ton r�ngasson benneteket? Ha j�l tudom, ti fizettek neki, �s nem ford�tva!

- Neki k�sz�nhet�nk mindent – mondta halkan Tom.

- T�ved�s, � k�sz�nhet nektek mindent! Rajtatok gazdagodott meg! Ti mindenk�ppen befutottatok volna, mert tehets�gesek vagytok! � csak j�kor volt j� helyen, hogy felfedezett benneteket! �s most meg folyamatosan megmondja, hogy mit csin�lhattok �s mit nem! – eg�szen kifulladtam a nagy kiab�l�sban. Tom meg csak lesett. Eddig nem ker�ltem �ssze�tk�z�sbe David Josttal, de ha n�ha tal�lkoztunk is, folyamatosan �reztette velem, hogy zavarja, hogy egy�tt vagyok a sr�cokkal. Igaz�b�l azt sem tudom, hogy Bill hogyan �rte el n�la, hogy a turn�ra vel�k mehettem…

- Nyugodj m�r meg! Nem t�rt�nt semmi trag�dia, egyszer�en csak annyi, hogy itthon kell kib�rnod egy hetet n�lk�lem!

- Igen, csak ennyi szerinted? Ok�, akkor nem v�rok itt egy hetet, hanem hazamegyek a csal�domhoz kar�csonyra! Holnap indulok! – v�gtam oda neki, majd duzzogva az ablakhoz vonultam, �s kifel� b�multam. Tom odaj�tt m�g�m, �s h�tulr�l �t�lelt.

- Nem akarom, hogy elmenj! – suttogta a f�lembe.

- Mi�rt? – fordultam szembe vele.

- Mert veled akarom t�lteni a kar�csonyt – mondta, �s olyan �desen n�zett r�m, hogy elnevettem magam.

- J�l van, de ha nem �rsz vissza kar�csonyra, akkor engem felejts el, azt most megmondom! – jelentettem ki, �s komolyan is gondoltam.

- Vissza�rek! – nyugtatott meg. – Mit szeretn�l kapni aj�nd�kba? – n�zett r�m huncut mosollyal.

- T�ged!

- De hiszen m�r �gy is a ti�d vagyok… - mosolygott r�m. – De tudod mit? Vagy egy �tletem…