Végtelennek tűnő idő után szólaltunk csak meg.

- Tom…

- Mondd… - nézett rám álmos mosollyal.

- Ezt nem lett volna szabad.

- Tudom – szomorodott el. – De… én nem bánom. Te? – kérdezte ijedten.

- Tulajdonképpen nem – gondolkoztam el, aztán rámosolyogtam Tomra, aki megkönnyebbülve mosolygott vissza.

- Csak attól féltem, hogy most majd megint utálni fogsz – vallotta be szégyenlős vigyorral.

- Olyan hülye vagy… Hogy utálhatnálak ezek után? – kérdeztem álmodozva.

- Szeretsz? – kérdezte halkan, hosszú hallgatás után.

- Szeretlek – válaszoltam komolyan.

- Szeretlek –ismételte meg.

- Jól hallottam? Tom Nőcsábász Kaulitz most szerelmet vallott? – cukkoltam nevetve.

- Ne nagyon szokj hozzá, ilyet nem mondok túl gyakran – nyújtotta ki a nyelvét.

- És ez most azt jelenti, hogy járni akarsz velem?

- Hm… talán.

- És ha én nem akarom?  - húztam az agyát.

- Emlékszel? Volt egy kis fogadásunk, amit te elvesztettél… - emlékeztetett vigyorogva.

- Tehát nincs más választásom?

- Nagyon úgy néz ki… - mondta, és közelebb húzott magához. – Még egy menet? – kacsintott rám.

- Toooom… - kezdtem volna, de aztán inkább hagytam, hogy újra szeressen…

- Ugye nem bántad meg? – kérdezte Aprilchentől Bill aggodalmasan.

- Persze, hogy nem! – vágta rá a lány. – Szeretlek.

- Én is szeretlek kicsim…

- Mi lehet Engellel és Tommal? – tűnődött Aprilchen.

- Szerintem jól vannak – vigyorgott Bill titokzatosan.

- Honnan veszed?

- Egyszerűen csak tudom… Azt hiszem, egész jól eltöltötték az időt… - jegyezte meg sokatmondóan.

- Gondolod, hogy…? – kerekedett el Aprilchen szeme, megértve a célzást.

- Szerintem igen – vigyorgott Bill.

- Nem hittem volna Engelről – mondta April mosolyogva.

- Tom nagyon meggyőző tud lenni…

- Na igen, a Tom Kaulitz-féle vonzerő… - nevetett a lány.

- És ne feledkezzünk meg a Bill Kaulitz-féle ellenállhatatlan vonzerőről se… - egózott Bill.

- Ja, persze…

- Miért, nem? – sértődött meg Bill.

- Jaj, dehogynem – bújt hozzá Aprilchen. – De most szerintem öltözzünk fel, mielőtt valaki benyitna…

- Nekem jobb ötletem van – csillant fel Bill szeme, és puszilgatni kezdte Aprilchen nyakát.

- Biiill… Hagyd abba… - nyöszörögte Aprilchen, de aztán hamarosan megadta magát a Bill-féle vonzerőnek…