Egy m�sik vil�gban egy fekete haj� sr�c l�pett be testv�re szob�j�ba. Odas�t�lt az �gyon fekv� fi�hoz, �s nem t�l finoman oldalba l�kte.

- Tom! Mondtam m�r, hogy kelj fel, indulunk!

- Bill, t�nj el… - motyogta a fi�, mik�zben k�ts�gbeesetten kapaszkodott az �lomvil�gba. – Engel…

- Miket motyogsz? – hajolt k�zelebb hozz� a testv�re. Azt�n megvonta a v�ll�t. – Mindegy, kelj fel, �s k�sz�l�dj!

Tom fel�lt az �gyon, �s savany� k�ppel igyekezett visszaid�zni az �lomb�li l�nnyal val� tal�lkoz�s r�szleteit. Most besz�lt vele el�sz�r, pedig milyen r�g�ta figyeli az �lmaiban! Soha nem felejti el a pillanatot, amikor el�sz�r megl�tta, a hatalmas barna szemp�r kutat� tekintet�t, amit�l �t elfogta valami megmagyar�zhatatlan borzong�s. Az�ta kergeti az �lmaiban, minden �jjel �gy alszik el, hogy rem�li, a l�ny megint ott lesz… �s most m�r a nev�t is tudja… Engel…

- Tom, igyekezz! – kiab�lt a m�sik szob�b�l �ccse, �s � kelletlen�l m�szott ki az �gyb�l, hogy belevesse mag�t a sz�m�ra m�r r�gen ut�latos �s nemk�v�nt teend�k forgatag�ba. M�g egy pillanatra megmarkolta a nyak�ban f�gg� med�lt, azt�n hatalmas s�hajjal z�rta ki a gondolatai k�z�l a l�nyt.

- Tom, hol vagy…? – �lt fel k�b�n Engel. – Miket besz�lek… - szidta mag�t d�h�sen, amint kicsit mag�hoz t�rt. – Ez csak egy �lom volt… Egy ostoba �lom… M�g hogy Tom…

Az egyszarv� k�zelebb l�pett, �s r�gkap�lni kezdett, jelezv�n, hogy ideje lenne indulni.

- J�l van sz�ps�gem, mehet�nk – �llt fel a fa al�l Engel. M�g egyszer k�r�ln�zett a tiszt�son. Moh�n itta be a k�r�sk�r�l vir�t� vir�gok l�tv�ny�t, a f�k ez�stben �s aranyban ragyog� lombkoron�j�t, a kis t� t�kr�n megcsillan� napf�nyt… Fels�hajtott. Hirtelen butas�gnak t�nt az eg�sz elv�gy�d�s… V�g�lis enn�l szebb orsz�g nem l�tezhet. Egy hercegn� pedig maradjon meg mindig a saj�t birodalm�ban. Felkapaszkodott h�tas�ra, �s hagyta, hogy a var�zsl�ny hat�rozza meg saj�t temp�j�t, mik�zben � a gondolatai sz�rny�n kalandozta be az eg�sz �ltala ismert vil�got.

- Engel, hol volt�l? – szaladt el� kish�ga, amint az erd� sz�l�n leugrott az egyszarv� h�t�r�l, �s n�h�ny sz�rakozott simogat�s ut�n �tj�ra bocs�totta.

- Nem mindegy? – k�rdezte inger�lten Engel, �s f�lrel�kte Korn�li�t. Azt�n egyb�l meg is b�nta durvas�g�t, amint megl�tta a z�ld szemp�rban csillog� k�nnyeket. – Ne haragudj, kicsim…

- Semmi baj… Mes�lj, megint l�ttad �t?

- Kicsod�t? – zavarodott meg Engel egy pillanatra.

- H�t azt a fi�t az �lmodb�l… - magyar�zta t�relmetlen�l a kisebb l�ny. Engel elkerekedett szemmel b�mult h�g�ra. Hiszen � soha nem mes�lt neki R�la…