Be�ltettek a kisbuszba Bill �s Tom k�z�, j� messze Mr. Fogdos�mt�l. Kicsit zavarban voltam. Ugyanakkor teljesen le voltam d�bbenve. Mindannyian kedvesek voltak velem! Lest�k minden szavam! Georg 10 perc ut�n k�z�lte, hogy a h�g�v� fogad! Tom pedig egyik megjegyz�sem k�vetkezt�ben egy ,,de �des vagy!” felki�lt�ssal meg�lelt! Megnyugodtam, �s elengedtem magam. Ez el�g ritk�n fordul el�, de nagyon j� dolog. Felszabadulok �s �nmagam vagyok. Ilyenkor mindenkit szeretek, b�rmit is tett, mindenkinek h�l�s vagyok, �s besz�lek…
�r�kk�… ez t�lem kifejezetten sz�p adom�ny. Im�dok besz�lni, mindenkit meggy�zni az igazamr�l. Tehets�gem van hozz�, hogy a szavaimmal elb�v�ljem az embereket. Ezt nem �n tal�ltam ki, t�bben is mondt�k m�r - egym�st�l f�ggetlen�l. Billel vitatkoztam a legt�bbet. Fura de olyan volt, mint ha csak az�rt tenn�, mert j�l mulat rajtam. Olyan k�rd�seket tett fel, amikre j� hossz� v�laszokat kellett adnom. A fi�knak persze m�s volt a v�lem�ny�k, de mindig meggy�ztem �ket. Bill ezt cs�ndben figyelte, nem sz�lt k�zbe, csak melegen mosolygott �s az arcom n�zte. Egy id� ut�n meguntuk a vit�t, mert �gyis �n kerekedtem fel�l. A b�tyus k�zben kisz�llt- ill.: kicipelt�k - de nem vettem �szre. �gy 1 j� �ra m�lva kapcsoltam.
- Te j� �g! Hov� megy�nk? Nekem haza kell mennem!
- Nyugi Korn�lia, csak hozz�nk!
- H�t ez nem �pp megnyugtat�… hol van az a hozz�nk?
- A hotelben. – Tom nem k�v�nta folytatni, de �n k�rd�n n�ztem r�.
-Tudod. Ott sz�llunk meg, meg tal�lkozunk n�h�ny riporterrel.
Nem nyugtatott meg.
- Most nem az�rt, de nekem haza kell m�g ma jutnom! Anya m�r biztos meg�r�lt, hogy hol vagyok? - Bill f�lred�nt�tte a fej�t �s OLYAN tekintettel n�zett r�m. Azt hittem r�gt�n megeszem!
- Nem azt mondtad, hogy az eg�sz csal�d nincs otthon?
- Jah, de. De akkor is. Egy ilyen j�kisl�ny mint �n, nem mutatkozik d�moni f�rfi� kezdem�nyekkel!
- Oh, ez esetben kisz�llhatsz. B�r j�l meg fogsz �zni… - h�zott Tom.
- Meggondoltam magam! - hadartam, mire mindannyian elnevett�k magukat. Nem �rtettem. Nem mondtam semmi vicceset. Min r�h�gnek? Tom, aki a jobbomon �lt, k�zben a kez�t finoman a derekamra cs�sztatta. �gy tettem, mint aki nem veszi �szre. De �szrevettem. �s nem csak �n. Bill, aki eddig mellettem �lt, hirtelen a vel�nk szembe �l�sre pottyant. Egy pillant�st k�ldtem fel�, jelezv�n: �szrevettem! Bill elford�totta a fej�t. Szomi arcot v�gtam, erre elmosolyodott, majd visszav�ltott komolyra �s a k�ny�k�n t�maszkod� kez�be ejtette a fej�t. �gy pont a hasamat n�zte. Ut�noztam a mozdulatait. �n is a kezemre t�masztottam az �llam. Csak �n extr�ba meg is d�nt�ttem a fejemet. �gy az arcunk csak p�r centire volt. K�rd�n n�ztem a szem�be. Bocitekintettel v�laszolt. A fi�k figyelt�k a jelenetet.
- R�j�ttem!- ki�ltott fel hirtelen Tom. - Tudom m�r! Olyan kisl�nyos! - Igen, igazad van. Elragad� �s kisl�nyos - v�laszolt Georg.
- Kisl�nyos, de nem kisl�ny!
- Mi van? - n�ztem r�juk.
- Semmi. De �n megmondtam, hogy r�j�v�k milyen vagy! - �s �nel�g�lt vigyorral h�trad�lt az �l�sen. Billre n�ztem. Tal�lkozott a tekintet�nk. Elmosolyodott.
- M�r csak valami hozz�ill� ruha kell neki est�re.
- Mi van? Milyen est�re?