A kisbusz nyikorogva �llt meg egy hotel el�tt.
- Megj�tt�nk! – rikkantotta el mag�t Tom. – Gyer�nk! Kisz�ll�s! - �s m�r pattant is ki az ajt�n… Leg�szint�bb sajn�latomra nekem is ki kellett m�sznom Bill �l�b�l, �s hamarosan m�r mind az emeleten voltunk. Tom�k valahonnan �sszeszedtek n�h�ny lib�t �s most vel�k "ismerkedtek" . �n kimentem az erk�lyre, �s onnan figyeltem a teliholdat. Mikor hallottam Bill l�pteit, b�natosan hajtottam le a fejem.
- Mi a baj? – k�rdezte. Visszaemeltem a holdra a pillant�som �s �gy v�laszoltam neki.
- A h�rnevetek. �s tal�n… mindegy. Nem fontos – Tov�bbra sem n�ztem r�, m�gis tudtam hogy k�rd�n m�reget. – T�l k�zel ker�ltem hozz�tok – mondtam halkan. – T�ls�gosan… tudod sz�rny� belegondolni, hogy ti holnap m�r nem is fogtok eml�kezni r�m… pedig �n sosem felejtelek el titeket.
- Nem? – k�rdezett vissza. – �g�red? Akkor sem ha sz�zszor lesz �jra telihold? Akkor sem ha t�li hidegben fagyoskodsz? Akkor sem ha m�r nem lesz�nk h�resek? Akkor sem?
Led�bbentem �s v�gre a szem�be n�ztem. Zavarba j�ttem a pillant�s�t�l, m�gsem ford�tottam el a tekintetem. Csak n�ztem �t… a haj�t f�jta a sz�l, barna szeme �gy ragyogott mint a csillagok.
- Soha… - mondtam neki �s �tkaroltam a nyak�t. – Soha – ism�teltem �s m�g k�zelebb l�ptem hozz�. – Soha… - mondtam utolj�ra �s megcs�koltam. Visszacs�kolt, �s �reztem ahogy megborzong t�lem. Lassan elszakadtam t�le. – Akkor sem… - s�gtam m�g majd csatlakoztam a t�v�t n�z� Gustavhoz. Megtettem amit megtettem. Most m�r k�s� r�j�nni, hogy tal�n nem kellett volna. M�r k�s�. Kipillantottam az erk�lyre. Bill nekem h�ttal t�maszkodott a korl�tra. Most m�r k�s�… nincs vissza �t. D�nt�ttem…