- Kornélia! – pattant le mellém Tom. – Mit csinálsz te itt egyedül?
- Tom – toltam el magamtól – te bűzlesz! – Ez persze nem egészen volt igaz. Tény, hogy alkoholszaga volt, de attól még ugyanolyan csábító illat áradt belőle, mint eddig…
- Nah… de gonosz vagy! Pedig direkt miattad küldtem el Brigit!
- Én nem kértem!
- Most mit durcizol, kicsilány?
- Azt – mondtam és kihúztam Tom kezét a felsőm alól – hogy fogdosol. Tartsd meg a tisztes távolságot! – ellenkeztem tovább, miközben majdnem rávetettem magam. Tudtam, hogy nem lehet könnyű ellent mondani neki… na de ez túlzás! Mingyá letépem róla a maradék ruháját is! Merthogy félig meztelen volt.
- Ugyan már! – nevetett ki és magához húzott. Nah hát mondjon neki úgy ágyőt az ember, hogy közben…. Áh… mindegy! - Naaaaaaaaaa!
- Nem, Tom! Hagyjál békén!
- Jól van! – sóhajtotta lemondóan, majd a következő percben felkapott, és el akart cipelni.
- Ááááh! – sikítottam, és kiugrottam a kezéből. – Te nem vagy normális!
Erre ő levágta nekem a bocitekintetét. Oh! Azt hittem megzabálom!
- Na… de Tom… csak sokat ittál! Na……
Mutatott egy vigyort.
- Na jó… egy kicsit télleg ittam… ( a kicsi = két üveg pezsgő + fél liter vodka+ egy üveg sör)
- Aha… - játszottam az agyam. – Talán jobb is ha elhúzok haza!
- Oh ne menj el! Alhatsz az én szobámban!
- Tom, mondtam….
- Nem úgy értettem. Egyedül. Én ugy is Bill mellett fogok kikötni… Ha iszom mindig rámjön a családi szeretet. Jó éjt! Álmodj velem! – vigyorgott.
- Meglesz! - nevettem vissza rá. – De Tom… nincs is miben aludjak. Meg… minden cuccom otthon van. Jobb lenne…
- Nem, nem! Eszedbe se jusson! Találsz a bőröndöm tetején egy halom pólót. Ha az jó, nyugodtan használd őket.
- Köcce… köszi Tom! – nyomtam csókot orcájára.- Jó éjt!
- Neked is Kornélia!
Így tehát átballagtam a szomszéd szobába. Az egésznek Tom illata volt. Bőrönd itt, ruha ott, sapkák az ágyon, boxerek szerte szét. Mégis jó érzés volt belépni oda. Becsuktam magam mögött az ajtót. Átléptem egy gitártokot, és belopakodtam a fürdőbe. Nem tudom miért, de úgy mentem be, mint ha egy szentélybe lépnék. Még el is nevettem magam a gondolatra.
- Huh, ha néhány barátnőm tudná, hogy ma éjjel Tom Kaulitz ágyában alszom! – Azzal ledobtam a ruháimat, és beálltam a zuhany alá. Mint ha lépéseket hallottam volna kintről…