Term�szetesen nem faggattam, b�r mire N�metorsz�gba �rt�nk majd kilyukadt az oldalam. Mire befordultunk az utca sark�n, s megpillantottuk Engel h�z�t, m�r l�ttam, hogy a n�v�rem nagyon izgul. Meg�ll�totta a kocsit, majd valakit megcs�rgetett a mobilj�n. Gondolom azt, akit tegnap is… h�tszer. Meg ma reggel. �tsz�r. Tulajdonk�pp be kell vallanom valamit. Engel nem olyan ostoba, hogy ha azt akarja hogy ne tudjak valamit, akkor ilyen felt�n�en sokat telefon�lgat. Biztos, hogy direkt csin�lta �vatlanul, �gy hogy �szrevegyem, az�rt, hogy fel tudjak k�sz�lni arra ami v�r. Ugyan is szeretem a meglepet�seket… ha nem teljesen v�ratlanul �rnek… Persze nem tudhatom Engel mi�rt ilyen. Lehet valami rossz h�r… Mindenesetre m�g belepillantottam a t�k�rbe, �s ellen�riztem magam. Lehet t�l hi� vagyok, de nekem fontos, hogy j�l n�zzek ki. Ez egyfajta m�lt�s�got k�lcs�n�z nekem, �s �gy sokkal magabiztosabb lehetek. Gondoljatok bele! Ha egy �gyv�det egysz�l boxiban �ll�tasz ki v�deni, nyilv�n kiss� zavarba j�n, �s nem tud �gy �s olyan frapp�nsan �rvelni, mint ruh�ban. �rtitek, nem?
- J�ssz m�r? - �rdekl�d�tt Engel kedvesen. R�mosolyogtam, �s bel�ptem az ajt�n.

- BOLDOG SZ�LINAPOT! -�v�lt�tt�k az emberek egyszerre. �rtetlen�l b�multam k�rbe. Kik ezek? Mi�rt vannak itt ennyien? Sz�linap? De… h�nyadika van ma? J�ZUS! J�LIUS 3!
Mosolyogva Engelre pillantottam. Engi k�ld�tt nekem egy puszit, majd az egybegy�ltekhez fordult. - Nos, �me, bemutatom az �n �des kish�gomat, Korn�li�t. Tudom hogy senki nem ismeri, s�t, � se titeket, de m�t�l rem�lem ez m�shogy lesz. Ugyanis hozz�m k�lt�zik! Sz�val lehet megrohamozni, �s bemutatkozni!

Olyan 10-15 perccel k�s�bb vagy harminc n�vvel a fejemben, megkapva egy halom aj�nd�kot, j�l megszorongatva Engelt ( aki mellesleg sz�linapom alkalm�b�l holnap elvisz, hogy csin�ltassunk nekem egy �j mint�t, ez�ttal a hasam alj�ra!) arra lettem figyelmes, hogy ny�lik �s csap�dik a bej�rati aut�.
Engel b�ztat�an r�m mosolygott, majd maga ut�n h�zott az �rkez�k fel�. Egy pillanat alatt n�ma csend lett.
Az ajt�ban ugyanis a Tokio Hotel �llt.
- Bocs, hogy k�st�nk! - ny�gte be Tom.
Nos, ha azt hiszitek meglep�dtem, igazatok van, de aki arra tippelt, hogy ki is mutattam, az hatalmasat t�ved.
Engel szeme azonban vill�mokat sz�rt.
�n �sszeszedtem minden lelki er�met, �s b�josan mosolyogva odal�ptem Tomhoz.
- Hello!
Tom egy pillant�ssal felm�rte a terepet, magyarul v�gigm�rt, majd lenyomott nekem k�t puszit. Azt�n a t�bbiek is. Kiv�ve Billt. � d�bbenten n�zett r�m, m�g �n ker�ltem a tekintet�t. Legal�bbis halogattam a dolgot… amikor viszont v�gre hozz� is odal�ptem, �s g�piesen adtam volna a puszikat, � se sz�, se besz�d sarkon fordult, �s otthagyott. Nem mentem ut�na, nem reag�ltam, csak szomor�an n�ztem magam el�.
Tom ellenben �rtetlen�l b�mult ut�na, azt�n r�m n�zett. �jb�l v�gigm�rt, ez�ttal j� lassan, mint ha valami b�njelet keresne. Azt�n �szrevette az apr� t�nd�rt a csukl�mon.
- Te.. te… Te Feketev�r� T�nd�r vagy?
- Mit v�rt�l? – s�gtam s�ri hangon. – Engel is az.
- J�… igaz… de… - azt�n belobbant a felismer�s l�ngja a szem�be. – TE VOLT�L! Te volt�l aki fel�bresztett a koncerten, miut�n eltal�lt egy betondarab! Te volt�l az a l�ny…. Az �lom! Te volt�l ott! A s�rk�ny… a r�zs�k… az �nek…
Megfordultam.
- Mindenkit�l eln�z�st k�rek… nyugodtan maradhattok, de… nekem most mennem kell. Engel… megmutatn�d, hol fogok aludni?
A n�v�rem addigra m�r a kezem fogva vitt maga ut�n.

- Na halljuk, mi volt ez?
A b�b�jos ki szoba ajtaja bez�rult Engel h�ta m�g�tt. Sz�tlanul a sarokban �ll� zongor�hoz s�t�ltam. Nem v�laszoltam, csak j�tszottam, �s �nekeltem mell�. Szavak n�lk�l, csak a hangokat. Az �ria igen sz�vf�jd�t� v�ge ut�n Engel k�nnyes szemmel ism�telte meg a k�rd�st.
�s �n csak egy v�laszt adhattam.
- Nem tudom… sajnos nem tudom.
Mert val�ban nem �rtettem, amir�l Tom besz�lt. J�, az igaz, amit a koncertr�l mondott. De… milyen s�rk�ny? Milyen �nek? Mif�le �lom?
„…Azt�n a folyos�k f�l�tt hirtelen megjelent a s�rk�ny…”
„…�nekeltek. Pontosabban, csak az egyik l�ny �nekelt, f�ld�nt�li, szir�ni hangon, a m�sik, pedig furcsa szavakat suttogott maga el�…”
A fejembe vill�mcsap�sk�nt villantak a saj�t szavaim. �s most m�r v�gk�pp nem �rtettem semmit…