- Szerintem nagyon �gyesen csin�ltad!
- Ja… kb annyira mutatok a kamer�k el�tt mint egy d�gl�tt teh�n…
- Korn�lia!
- J�… Abbahagyom…
Kis ideig csendben vagyunk… �gy s�t�lunk egym�s mellett.
- Mikor k�sz�ltek? – t�ri meg a n�mas�got Bill. K�rd�n tekintek r�. – Azok a k�pek. Az �js�gban. - Jaaaaaaa! Arr�l az �js�gr�l besz�lsz amit n�gy �r�n kereszt�l �gy b�mult�l, mint aki abba se akarja hagyni?
Bill kicsit zavarba j�n.
- Igen.
- Egy h�napja.
- �n azt hittem nem is tal�lkoztatok Engellel kicsi korotok �ta.
- De, akkor, meg el�tte n�gy h�nappal. K�t fot�z�son. Egyszer se tudtunk egy sz�t se v�ltani. Tal�lkoztunk, sminkeltek, �lt�ztettek, a k�pek elk�sz�ltek, �s Engel m�r rohant is vissza az egyetemre. El�tte meg nekem kellett Franciaorsz�gba mennem, fell�pni. A sz�nh�zzal.
- Neh�z lehetett mindig ilyen messze t�le.
- Az is volt – szomorodom el. – �s holnap ut�n megint mentek el…
- H�t igen… vel�nk j�hett�l volna!
Bill �s Engel ugyanis kapott egy munk�t �gy egy h�tre elutaznak.
- Eszem �g�ban sincs visszamenni Magyarorsz�gra!
- De…
- Ink�bb �nekelj�nk!
- Mit?

- Bill! Bill itt esik a h�!
D�bbenten lef�kez�nk.
- Ez hogy lehet? Hiszen j�lius van!
- Nem tudom… - vonok v�llat. – De nekem tetszik.
- Igen… nagyon sz�p.
N�h�ny percig cs�ndben �llunk �s n�zz�k az imm�r egyre s�r�bben t�ncol� h�pelyheket. Mi tagad�s, teljesen elb�v�l a l�tv�ny. M�g a h�val �rkez� fagy sem t�nik fel. Csak akkor kapcsolok, amikor Bill vacogva megfogja a kezem. R�mosolygok, �s nem t�r�dve a hideggel s�t�ra indulok az addig kb. t�z centisre vastagodott h�r�tegben.
- Hihetetlen, hogy milyen hirtelen bor�totta be a t�jat! - �muldozik Bill. R�mosolygok, b�r most jobban �r�ln�k, ha cs�ndben maradna. �gy �rzem hirtelen, nem is a f�ld�n vagyok.

- Eva flies away
Dreams the world far away
In this cruel children's game
There's no friend to call her name
Eva sails away
Dreams the world far away
The Good in her will be my sunflower field...

A h� m�g ink�bb szakad. N�h�ny pihe megtelepszik a v�rv�r�s hajamban… Bill gy�ny�rk�dve figyel engem.
- Mondd, ezt… ezt te csin�lod, ugye?
- Mit? - k�rdem sz�rakozottan.
- A h�es�st.
Meg�llok, abbahagyom a p�rg�st, a h�pelyhekkel val� fog�csk�t.
- M�r hogy csin�lhatn�m �n? - n�zek magam el�. – Var�zsolni sajnos nem tudok.
Bill cs�ndben van ugyan, de a h�tamon �rzem kutat� tekintet�t.
- Te tal�n nem… mondjuk, ebben is k�telkedem. De Palanhilion eg�sz biztosan k�pes r�.
Megforgatom a szemem, b�r tov�bbra is a havat n�zem. Magam sem tudom mi�rt, de Bill feld�h�t ezzel a mondattal. Minek hozta sz�ba Palanhiliont. � a l�nyem egy r�sze… aki m�r alig �l. Egyszer, r�gen kir�lyn� volt, de ma m�r elveszett. Kiveszett bel�lem. Hiszen bennem m�r r�gen nem l�tezik semmilyen kir�lyn�. Csak egy senki vagyok, az egykori Palanhilionhoz, az �r�kk� ragyog� �rn�h�z k�pest. �n legal�bbis ezt �rzem. �s az, hogy Bill ennyire hisz benne, elkeser�t. Szeretn�k megfelelni neki, szeretn�m ha hihetne bennem. De �n nem vagyok kir�lyn�. �n nem vagyok Palanhilion. Csak egy l�ny. Csak Korn�lia.
- Palanhilion nem l�tezik Bill –k�zl�m vele undok hangon. – Csak az �lmaidban. Ne k�pzel�dj, mert ut�na nagyot koppansz!
Ezt �n mondtam?! „NE K�PZEL�DJ”?! PONT �N???
- Gyere! - s�hajtok fel b�natosan. – Menj�nk haza!
Azzal k�zen fogom Billt, nem t�r�dve vele, hogy �sszet�rtem, �s elindulunk hazafel� a hidegben. A h�es�s ugyan csillapodik, de felt�mad a sz�l, s � hajt el�re minket jeges, j�liusi utunkon.