- Nem mondod komolyan, hogy m�g mindig alszanak? - ny�l Bill a k�v�ja ut�n. - Kilenc �r�ja elment�nk!
- MI?! KILENC �r�ja?
- Aha…
Bill d�bbenten n�z r�m. Azt�n �rd�gien elvigyorodik.
- Kif�rasztott�k egym�st. Bezzeg bennem m�g d�l az energia, �s ahogy l�tom te is fitt vagy…. Hol is a m�sik csoki�ntet?
- BILL!!! Ezt MOST hagyd abba!
- J�l van… ha nem akarod… -s�hajt �rtatlanul. - Csin�lhatjuk epressel is…
- H���! – m�ltatlankodok. - Ki vagy te, �s mit csin�lt�l az �n sz�zies kis Billemmel?
Erre Bill egy cseppet f�lrenyel… H�t… van benne valami… xD
- Jaj, szeg�nyk�m, anyuci nem tan�tott meg inni?
- Szemtelen vagy! - fakad ki Bill mire leveg�h�z jut.
- Nem is! – harapok bele az als� ajkamba. – Mi�rt mondod?
Bill erre kergetni kezd.
- Kegyelem! – sik�tom. Bill azonban nem �ll meg. �n pedig egy rossz mozdulattal be�t�m a bok�m. – Ssszzzz… - fakadok ki.
Bill mell�m t�rdel.
- Jaj, ne haragudj!
- Nem… szzz… ne ny�lj hozz�! Nem haragszom.
Egy darabig tan�cstalanul n�z�nk egym�s szem�be. Azt�n hirtelen fentr�l, a szob�m fel�l, magyarul Engel�kt�l, furcsa hangokat hallunk…
- Ehh… ezeknek nem volt m�g el�g?
- H�t, hallod! Na mindegy. N�zz�nk valami filmet!
- Ok�. De akkor seg�ts fel�llni!

- De B�����lll! �n f���lek!
- Cssst! Nyugi m�r! Sz�pen bek�s�rlek a szob�dba…
- Neeeeeeem!
- Korn�lia! – Bill v�gre letett a f�ldre, �s a szemembe n�zett. - Tulajdonk�pp mi bajod van?
K�r�ln�ztem a s�t�t lak�sban, s mintegy nyomat�kot adva szavaimnak suttogva feleltem.
- F�lek…
Val�ban f�ltem, s�t rettegtem. El�re tudtam hogy ez lesz, de Bill minden�ron horrort akart n�zni.
- Mit�l?
- Nem tudom… a s�t�tt�l…
- J�l van. �s �n mit csin�ljak?
�rtatlanul pislogtam r�.
- Aludhatok n�lad?
Bill nagyon hossz� id� ut�n v�laszolt.
- Nem!
- Mi�rt?
- Mert…. Csak!
- Bill!
- M�rt lenne jobb ha n�lam aludn�l?
- Nem f�ln�k. Bill, �n t�nyleg csak aludni akarok! L����gyszi!
- De…
- Most mi van? F�lsz t�lem? Nem foglak meger�szakolni, te szerencs�tlen!
- Nem is az…
- Akkor? J�, ha nem h�t nem – �s m�r mentem volna tov�bb… illetve s�ntik�ltam volna tov�bb, de ijedten vissza is l�ptem a helyemre.
- Bill… ott �ll valaki?
- Hol?
- Ott… - S kezemmel mutattam a helyet.
- Nem. �n nem l�tom.
- Olyan… Olyan mint… mint �!
- Ki?
- Mint a Farkas…
Erre m�r Bill is k�zelebb j�n.
- J�… alhatsz n�lam.
- K�szi! – s�gom az arcom a p�l�j�ba temetve.
- De meg kell �g�rned hogy nem n�zel r�m!
Megh�kken�s fels� fokon.
- Mert?
- Csak!
- Meg�g�red?
- Mi�rt?
- �g�rd meg, vagy alhatsz egyed�l!
- Mi�rt �g�rjem?
- Na j�, akkor szia!
- Itt hagysz? De… - �rtatlan hang el� - de azt mondtad megv�desz… eml�kszel?
Bill megtorpan.
- Ez zsarol�s!
- F�lek… - s�gom a s�t�tnek.
- Nem! Csak az�rt sem fogsz ezzel levenni a l�bamr�l!
�s tov�bb indul. �n pedig a m�sik m�dszerhez folyamodom.
- Rendben… de �gy te is egyed�l alszol. Ha tal�lkozol a Farkassal, mondd meg hogy �dv�zl�m! �s ne f�lj Bill… ha �jjel vony�t�st hallasz, �s �rzed, ahogy a fogaik bel�d v�jnak, csak gondolj arra, hogy �pp most raboltak el. �s ott m�r nem lehetek veled!
Bill meg�ll.
- Meg�g�red?
- Mi�rt?
- Korn�lia!
- Mi�rt?
Bill s�hajt.
- Mert… mert f�lek att�l amit a szemedben l�tok…
Cs�ndben t�prengek a szavain.
- Sajn�lom, de nem �rtem.
- Azt viszont ne k�rd, hogy el is magyar�zzam! – csattan fel.
- De k�rem.
- Na j�, szervusz, sz�p �lmokat!
Megint sarkon fordult de �n m�g gyorsan a f�l�hez hajoltam.
- ��������������! - ut�noztam a farkasokat.
Bill d�h�ben felord�tott.
- Gyere ide! - mag�hoz r�ntott. - Az�rt kell meg�g�rned, mert… mert f�lek, hogyha r�m n�zel, �s �n megl�tom a t�zet a szemedben, akkor nem leszek �nmagam… �s… - folytatta volna, �s esk�sz�m, nagyon k�v�ncsi voltam mit mondd, de m�gsem hagytam hogy befejezze. Az ujjam a sz�j�ra fektettem.
- Meg�g�rem - azzal lehunytam a szemem. Bill felkapott, �s felvitt a szob�j�ba.