- Ez gy�ny�r�… - s�hajtott fel Tom, �s �nk�ntelen�l megragadta Engel kez�t.

- Igen, val�ban az – mosolyodott el a l�ny. Az egyszarv� egyenesen a Holdf�ny-tenger partj�ig rep�tette �ket, s b�r a l�ny m�r rengetegszer j�rt itt, most m�gis �j szemmel tekintett a csod�s l�tv�nyra. Most a fi� szem�vel l�tta a t�jat, �s mag�ba itta annak minden sz�ps�g�t. Azt�n a pillant�sa elkalandozott, �s a fi�t kezdte n�zni, akinek t�gra ny�lt barna szem�ben visszat�kr�z�d�tt a holdf�ny. Tom elfordult a tengert�l, �s egyenesen a l�ny szem�be n�zett. Hossz� pillanatokig csak n�zt�k egym�st, azt�n a fi� keze t�tov�n megmozdult, �s els�p�rt egy k�sza tincset Engel homlok�b�l. Engel megrezzent az �rint�sre, de lassan � is felemelte a kez�t, �s v�gigsim�totta Tom arc�t. �rint�se k�nny� volt, mint a lepke sz�rnya, Tomot m�gis a lelke legm�ly�ig megremegtette. Tov�bb f�rk�szt�k egym�s tekintet�t, �s lassan egym�s fel� hajoltak…

- Engel, �bredj fel! – r�zta meg a hercegn� v�ll�t �desanyja.

- Ne! – ny�g�tt fel k�ts�gbeesetten a l�ny, de nem tudott mit tenni, hi�ba kapott Tom ut�n, m�r nem �rhette el. M�g egy utols� pillant�st vethetett r�, azt�n elt�nt az �lomk�p, s � �jra az �gy�ban fek�dt. Kinyitotta a szem�t.

- H�la az �gnek, hogy fel�bredt�l – zs�rt�l�d�tt a kir�lyn�. – Kelj fel, �lt�zz fel, �s gyere le a vacsor�hoz. Vend�geink lesznek.

- Kicsod�k? – k�rdezte morcosan a l�ny. M�g mindig az �lom hat�sa alatt volt, �s nem tudtam megbocs�tani anyj�nak, hogy a legrosszabb pillanatban szak�totta ki bel�le.

- Egy herceg, �s a csal�dja – v�laszolta �desanyja. – Csinos legy�l! – utas�totta l�ny�t, azzal kiment a szob�b�l. Alighogy Engel mag�ra maradt, �jra ny�lt az ajt�, �s kish�ga rontott be, term�szetesen kopog�s n�lk�l.

- Ne haragudj! – n�zett r� nagy szemekkel Korn�lia.

- Mi�rt haragudn�k? – �rtetlenkedett a m�sik l�ny.

- Megpr�b�ltam megakad�lyozni any�t, hogy fel�bresszen, de nem siker�lt… Pedig ak�r egy cs�k is elcsattanhatott volna… - kacsintott n�v�r�re.

- Megk�rtelek m�r, hogy sz�llj ki az �lmaimb�l! – csattant fel Engel, de azt�n halkabban folytatta. – �rtsd meg, ez olyan intim dolog… Csak r�nk tartozik.

- Tudom – hajtotta le b�ntudatosan a fej�t Korn�lia.

- Nagyon v�gytam arra a cs�kra – vallotta be szomor�an Engel. Nagy barna szem�ben megcsillant egy k�nnycsepp. Egy pillanatig csak hint�zott a hossz� szempill�kon, azt�n v�ndorolni kezdett lefel� a l�ny arc�n… H�ga felemelte a kez�t, �s finoman let�r�lte onnan.

- Ne s�rj, sz�mtalan lehet�s�ged lesz m�g…

- Biztos? – n�zett r� Engel b�natosan, �s az �l�be hajtotta a fej�t. Korn�lia simogatni kezdte a haj�t, �s most �gy t�nt, mintha � lenne az id�sebb… A leend� kir�lyn� most csak egy kisgyerek volt h�ga �lel�s�ben.

- Biztos – mosolyodott el Korn�lia. �gy maradtak hossz� ideig, sz�tlanul �rezve a k�zt�k l�v� testv�ri szeretetet. Hosszas hallgat�s ut�n v�g�l Engel sz�lalt meg.

- Kik j�nnek vacsor�ra? – k�rdezte, jelezv�n, hogy az el�z� t�m�t lez�rta mag�ban.

- Gama herceg, az elviselhetetlen szipirty� anyj�val – fintorgott a fiatalabb l�ny.

- �jabb f�rj-jel�lt? – s�hajtott fel Engel. Korn�lia b�lintott, de azt�n gonosz f�ny csillant a szem�ben.

- Gyere, vegy�k el a kedv�t a n�s�l�st�l… - vigyorgott n�v�r�re, aki kis t�tov�z�s ut�n ugyanazzal az �rd�gi f�nnyel a szem�ben visszamosolygott r�.