44. rsz
Engel 2008.01.31. 18:23
- Vidd ket vissza a msik ketthz! – utastotta Martint ltszlag kznysen, nyugalmat sznlelve. De nem tudott becsapni. reztem, valami titkol. Valamit, ami fontos.
- Drga apm, ismt rm volt veled tallkozni – fordultam vissza gnyos mosollyal az ajtbl, de Martin egy jabb lkssel kitesskelt a folyosra. Hogy bosszantsam, megmakacsoltam magam, s szndkosan lassan haladtam, nha meg is lltam. Ilyenkor a gorilla mindig tasztott rajtam egyet, mire n beszltam neki valamit. Lttam rajta, ahogy egyre dhsebb lesz, de apm parancsa nlkl nem mert bntani. Amikor mr az alagsorba vezet lpcsnl jrtunk, megint meglktt, de gy, hogy ha Tom nem kap el, a lpcs aljig gurulok. Vetettem egy dhs pillantst a ktajts szekrnyre.
- Anyd… - morogtam, de csak halkan, mert ugyebr n rilny vagyok. Taln tl messzire mentem. Gonosz mosoly villant fel egy pillanatra az arcn, amint ismt tasztott rajtam egyet, hogy leessek a lpcsn. Most sikerrel jrt, s egy pillanat alatt a fldn talltam magam, a bokm pedig elgg furcsa szgben llt. Tom egybl mellettem termett, s a kezt nyjtotta, hogy segtsen felllni, s kzben gyllkdve nzett Martinra. Nem tudtam lbrallni. Knnyek szktek a szemembe a fjdalomtl, s seglykren nztem fel Tomra.
- Most boldog vagy? – krdeztem Martintl. – De apm nem lesz elgedett veled, ha megtudja mit is csinltl velem…
- Nem tudja meg – mondta higgadtan Martin. – Mert ha igen, meglm a kis bartodat. Hidd el, nekem nem fog gondot okozni.
Elakadt a szavam.
- Most pedig llj fel! Vissza kell, hogy vigyelek a cellba.
- Gyere kicsim – hajolt le hozzm Tom, s a karjba vett. gy tettk meg az utols pr mtert, Martin pedig gyorsan becsapta mgttnk az ajtt. Bill s Aprilchen felugrottak a jttnkre.
- Mi trtnt? – nzett rnk aggdva bartnm.
- Az a rohadk Martin lelkte a lpcsn – vlaszolt helyettem Tom, mikzben letett az gyra.
- Hadd nzzem a lbad – krte April, s felhzta a nadrgom szrt. Felszisszentem, amint hozzrt.
- Eltrt? – aggdott Tom.
- Ht… szerintem nem – llaptotta meg Aprilchen. – Valsznleg csak egy ficam vagy hzds.
- Szerintem borogatst kellene r tenni – szlt kzbe Bill.
- Milyen igazad van – mosolygott r April. k ketten elvonultak a sarokban ll mosd fel, Tom pedig hozzmfordult.
- Ms nem fj, kicsim?
- Egy-kt kk foltom biztos lesz – mondtam fanyar mosollyal.
- Azokat majd lepolom – mosolyodott el vgre Tom is. Egy finom cskot lehelt a szmra, aztn hagytam, hogy Aprilchen a bokmra tegye a hidegvizes borogatst.
|