Er�vel t�pte el mag�t a fi�t�l, aki hi�ba kapott ut�na. �szre sem vette, de most nem a h�ga volt az, aki megnyitotta az �tj�r�t, hanem a csillagmed�lba kapaszkodva saj�t parancsszav�ra engedelmeskedtek a m�gikus er�k. Egy utols� h�travetett pillant�s ut�n belevetette mag�t az �rv�nybe, m�g v�g�l �jra csak a s�t�ts�g vette k�r�l. Tom utols� cs�kja m�g az ajk�n �gett, szem�t el nem s�rt k�nnycseppek hom�lyos�tott�k el. Engel egyed�l maradt.

Korn�lia k�v� meredve figyelte, ahogyan n�v�r�t elnyelte a b�v�s �rv�ny, s csak k�sve mozdult, hogy k�vesse, de az �tj�r� egy-k�t villan�s ut�n �nmag�ba z�rult, �s Korn�lia mag�ra maradt Tommal.

- Menj ut�na! – csattant fel a fi�. – Ne hagyd egyed�l!

Korn�lia engedelmesen b�lintott, �s var�zsszavakat mormolva igyekezett �jra megnyitni a kaput. Tom n�m�n figyelt. Korn�lia homloka m�r gy�ngy�z�tt az er�fesz�t�sekt�l, egyre hangosabban ism�telgette a var�zsig�ket, de nem t�rt�nt semmi. V�g�l feladta.

- Nem megy – s�hajtott fel. – Nem maradt annyi m�gikus er� itt, hogy �jra megny�ljon az �tj�r�.

- Akkor…? – n�zett r� tan�cstalanul Tom.

- Legal�bb egy h�t kell, hogy felt�lt�dj�n a k�rny�k energi�val.

- Ez az jelenti, hogy…?

- Engel sem tud visszaj�nni, m�g ha akar sem.

- De �gysem akarna… - motyogta maga el� f�jdalmasan Tom.

- �s �n egy h�tre ittragadtam! – ki�ltott fel tehetetlen d�h�ben Korn�lia. – �s mire visszat�rek, tal�n az Avat�s is megt�rt�nik, �s akkor nincs mit tenni!

- Hm?

- Az Avat�s a koron�z�s el�tti utols� l�p�s – magyar�zta kelletlen�l a l�ny. – Egyfajta m�gikus k�t�s, ami biztos�tja, hogy a leend� kir�lyn� ne gondolhassa meg mag�t, �s mindenk�pp v�llalja a feladat�t.

- Akkor az�rt hagyott itt t�ged, mert…

- Mert tudta, hogy megpr�b�ln�m megakad�lyozni – fejezte be Korn�lia. – B�r tudn�m, honnan volt annyi ereje, hogy megtegye!

Tom keze �nk�ntelen�l is a nyak�ban f�gg� csillagmed�lra fon�dott. � tudta, honnan volt a l�ny ereje, � is �rezte az energi�it elsz�v� �ram�t�s-szer� villan�st, �s ez�rt k�l�n is d�h�s volt, hogy Engel az � erej�t is felhaszn�lta arra, hogy itthagyhassa �t. Nem �rthette meg, hogy az elv�l�s legal�bb annyira f�jt a l�nynak is, akiben azonban a n�pe ir�nti k�teless�g�rzet mindenn�l er�sebben dolgozott. Tom most m�g csak azt �rezte, hogy � �jra mag�nyosan maradt itt, hogy �jra cserbenhagyt�k. M�r a kez�ben volt a boldogs�g kulcsa, s m�gis er�vel t�pt�k el t�le.

- Gyere, menj�nk haza – intett v�g�l Korn�li�nak, legy�zve a szinte b�n�t� hi�ny�rzetet, ami most gy�t�rte. Azt�n l�tva a l�ny �rtetlen arc�t, m�g hozz�tette: - M�gsem alhatsz a parkban…

- K�sz�n�m – mosolyodott el a l�ny, �s l�gy �rint�ssel v�gigsim�totta Tom arc�t. – Minden rendbe j�n, megl�tod.

Tom azonban csak megvonta a v�ll�t, �s a karj�n�l fogva vezette a l�nyt a h�zuk fel�.

- Legal�bb Bill �r�lni fog neked – motyogta szinte csak mag�nak, �s visszaparancsolta kibuggyanni k�sz�l� k�nnyeit.